A Magyar Állampapír Plusz veszélyei elsősorban lehetséges gazdasági folyamatokhoz kapcsolódnak. Ilyen lehet a magas infláció, a forint gyengülése, valamint akár az is, hogy lemaradsz jobb befektetési lehetőségekről (ezt hívják angolul opportunity cost-nak, magyarul alternatív költségnek). Ezek a szó hagyományos értelmében nem is feltétlenül tekinthetők igazi veszélyeknek, ettől függetlenül érdemes tisztában lenni velük. Nézzük meg őket egyesével.
Az infláció felemészti a kamatot
A MÁP Plusz egy előre rögzített, fix kamatozású állampapír típus. A fix kamatlábnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. Ebben a cikkben a hátrányok kerülnek rivaldafénybe.
A fix kamatlábbal akkor van probléma, ha az infláció “megeszi”. A cikk írásakor elérhető Magyar Állampapír Plusz sorozat kamata 5,00-6,00% között lépcsőzik. Jelenleg ennél jóval alacsonyabb az infláció. Azonban volt olyan időszak, nem is olyan régen, néhány évvel ezelőtt, amikor az infláció mértéke sokkal magasabb volt, mint a fix kamatozású MÁP Plusz vagy FixMÁP által kínált kamatláb.
Ha az infláció mértéke nagyobb, mint a kamatláb, az azt jelenti, hogy a bruttó hozamod ugyan pozitív lesz, de a nettó hozamod negatív: veszít a pénzed a vásárlóerejéből. Nominálisan hiába lesz egyik évről a másikra 1.000.000 Ft helyett 1.050.000 Ft-od ha közben 10%-ot csökkent a forint vásárlóereje, az azt jelenti, hogy “akkor lennél a befektetéseddel 0-án”, ha 1.100.000 Ft-od lenne 1 év után.
Nem véletlen, hogy magas inflációs időszakban az inflációkövető befektetések a legnépszerűbbek, amik jellemzően nem sokkal, de infláció feletti kamatlábat kínálnak. Ezen papírok előnye, hogy ilyen időszakban a segítségükkel legalább megőrizheted a befektetésed értékét, ha reálértéken sokat nem is nyerhetsz velük.
Lejárat előtti eladás esetén veszteséggel szállhatsz ki
A Magyar Állampapír Plusz több szempontból egy elég különleges konstrukció, legalábbis ami a hazai állampapírokat illeti. A futamideje 5 év (ez semmiképp sem különleges), és minden évben, a kamatfizetést követő 5 munkanapon belül 100%-os árfolyamon, adómentesen juthatsz hozzá az addig felhalmozott kamathoz és a tőkéhez is.
Az év további 360 napján a helyzet kicsit kedvezőtlenebb: az aktuális napi vételi árfolyamon juthatsz hozzá a pénzedhez, ami nem sokkal, de kevesebb, mint 100%-os nettó árfolyamot jelent. Ez csak a tőkerészre vonatkozik, a felhalmozott kamatra nem.
Nézzünk egy példát: vettél 1.000.000 Ft értékben MÁP Pluszt. Az első évben 5%-os a kamatláb. Első év végén kiveszed a teljes összeget, de sajnos kicsúszol az imént említett 5 napos időablakból. Elvileg 1.050.000 Ft-od van, hiszen az elején befizettél 1.000.000 Ft tőkét és 1 év alatt kaptál 50.000 Ft kamatot.
Ha az aktuális vételi árfolyam 99%, akkor a gyakorlatban csak 990.000 Ft + 50.000 Ft = 1.040.000 Ft-ot kapsz meg. Veszteséged nem származott ebből az üzletből (most inflációval nem számolunk, ami ha időközben magasabb volt, mint 4%, akkor reálértéken veszítettél is), de gyengébb eredményt értél el vele, mint amit elérhettél volna, ha például nem csúszol ki az 5 napos időablakból.
Emelkedő kamatok mellett egy rosszabb konstrukcióban maradhatsz
Ez a már szintén említett alternatív költség vagy angolul opportunity cost, ami arról szól, hogy minden esetben, amikor úgy döntesz, hogy valamibe pénzt fektetsz, egyúttal arról is döntesz, hogy valami másba nem fektetsz. Ez a valami más pedig idővel jobb lehetőségnek bizonyulhat.
Tegyül fel, hogy vásárolsz MÁP Pluszt a mostani 5,00-6,00%-os kamatlábon. 2 év múlva kijön egy új sorozat, aminek a kamatlába már 5,50-6,50%. Ha nem nyúlsz a befektetésedhez, akkor az aktuálisan elérhetőhöz képest egy rosszabb konstrukcióban hagyod a befektetésedet.
Ilyen esetbe kétféleképpen dönthetsz. Nem csinálsz semmit, mert elfogadod a helyzetet. Vagy úgy döntesz, hogy feltöröd a befektetésed, eladod az állampapírt és a felszabadított pénzből vásárolsz az új, jobb kondíciókkal rendelkező sorozatból.
Utóbbi esetben számolnod kell azzal, hogy nem feltétlenül kapod meg a tőke 100%-át – amennyiben az eladást nem az 5 napos időablakban csinálod. Még így is megérheti ez a döntés. “Ki kell matekolni” és azt a döntést érdemes meghoznod, amivel matematikailag jobban jársz.
Az állami garancia nem jelent teljes kockázatmentességet
A tőke és a felhalmozott hozam visszafizetésére az állam garanciát vállal. Ennél erősebb garancia nem létezik a befektetések világában. Azonban még ez sem jelent 100%-os biztonságot.
Egy olyan szituáció van, amikor indokolt aggódni: ha az állam pénzügyileg olyan rossz helyzetbe kerül, hogy fizetésképtelenné válik. Ezt hívja a köznyelv államcsődnek.
Az államcsőd valószínűsége – főként EU-tagállamként – nagyon alacsony (lásd a 2000-es évek görög példáját). Historikusan azt látjuk, hogyha fizetésképtelenség közeli helyzetbe kerül egy állam, különösen EU-tagállam, akkor pénzügyi segéllyel kimentik.
Egy ilyen, valószínűtlen szcenárió esetében van egy, az államcsődnél nagyobb kockázat: elszabaduló infláció, ami a fix kamatlábú befektetések talán legnagyobb ellensége, s amit az első pontban részleteztem.
Úgy gondolom, hogy ez a 4 reális veszélye van a Magyar Állampapír Plusznak. Én jobban szeretem kockázatnak hívni, mivel szerintem ezek inkább kockázatok, amikkel a befektetés előtt érdemes tisztában lenned, ahogy azzal is, hogy hogyan tudod kezelni, ha valamelyik bekövetkezik.
Ha bármi kérdésed van a MÁP Plusz veszélyeivel kapcsolatban vagy szerinted valamilyen fontos veszély avagy kockázat kimaradt, írj egy kommentet, és jellemzően egy napon belül válaszolok.
Felhasznált források:
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon