A defláció az általános árszínvonal tartós csökkenését jelenti, tehát a defláció lényegében az infláció ellentéte.
Ha egy gazdaságban defláció vna, az azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzből átlagosan több terméket és szolgáltatást tudsz vásárolni, azaz nő a pénz vásárlóereje.
Előfordul, hogy a deflációt negatív inflációnak nevezik, tehát ha ezzel a kifejezéssel találkozol, tudd, hogy valószínűleg deflációra gondolnak, bár a két kifejezés nem egymás szinonimája, nem teljesen ugyanazt jelentik. Ebben a cikkben erre még visszatérek.
Mivel a defláció szorosan kapcsolódik az inflációhoz, ajánlom figyelmedbe egy másik cikkemet, amit az infláció jelentéséről és működéséről írtam.
Mit jelent a gyakorlatban a defláció?
A definíció definíciójában fontos rész az, hogy “általános árszínvonal csökkenés”. Ez arra utal, hogy csak azért, mert néhány termék vagy szolgáltatás ára csökken, még nincs defláció.
Egy termék esetében teljesen normális, hogy az életciklusa során változik – jellemzően idővel csökken – az ára. Gondoljunk csak a tv-kre, elektromos autókra, air fryerekre, napelemekre stb. Mi történt ezeknek a termékeknek az árával a megjelenésüket követően?
Amikor először megjelentek ezek a termékek, még kevesen gyártották őket, drágább volt a gyártásuk, összességében drága és limitált volt a kínálati oldal, ami egyre növekvő keresleti oldallal találkozott, aminek az eredménye a verseny erősödése, végül a termékek árának csökkenése lett (a példa kedvéért a folyamatot nagyon leegyszerűsítettem, de ez egy teljesen tipikus logikai folyamat egy új technológiát alkalmazó termék esetében).
A deflációs időszak során az árszínvonal csökkenés általános, széles körű, tartós, és beépül mind a gazdasági szereplők, mind a lakosság várakozásaiba is.
Ha 2%-os defláció van, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy különböző termékekből és szolgáltatásokból összeállított fogyasztói kosár korábban 100.000 Ft-ba került, most pedig kevesebbe, 98.000 Ft-ba kerül.
Tehát egyik oldalról adott termékek és szolgáltatások kevesebbe kerülnek, másik oldalról ugyanazon pénzösszegből több terméket és szolgáltatást lehet vásárolni. A két dolog egy és ugyanaz, csak a két különböző oldalról megközelítve.
A negatív infláció ugyanaz, mint a defláció?
A két fogalom nagyon hasonló, de nem teljesen ugyanazt jelentik.
Negatív infláció = egy adott időszakban csökken az általános árszínvonal
Defláció = az általános árszínvonal csökkenés tartós gazdasági folyamattá válik
A különbség tehát alapvetően az időtávban keresendő: deflációs időszak vagy korszak akkor van, amikor az árszínvonal csökkenés hosszabb időn keresztül, éveken átnyúlóan tart.
Mi okozhatja a deflációt?
A defláció kialakulásának több különböző oka is lehet.
Az egyik legfontosabb és leggyakoribb ok a kereslet visszaesése. A kereslet akkor esik vissza tartósan, amikor valamilyen okból kifolyólag a háztartások kevesebbet fogyasztanak, a vállalkozások kevesebbet ruháznak be stb. Tehát amikor általánosan csökken a pénzköltési hajlandóság a gazdaságban.
Ennek a folyamatnak logikus következménye, hogy a kínálati oldal szereplői alacsonyabb áron próbálnak túladni a termékeiken és szolgáltatásaikon. Azaz csökken a termékek és szolgáltatások ára. Deflációs időszakba lép a gazdaság.
Annak, hogy a háztartások visszafogják a költéseiket, a vállalkozásoknak csökken a beruházási kedve, tehát visszaesik a kereslet, sok különböző oka lehet: kivárás, gazdasági visszaesés, pénzügyi válság, általános bizonytalanság stb.
A kereslet visszaesése okozta árszínvonal csökkenés egyértelműen egy negatív gazdasági esemény vagy folyamat.
Az árszínvonal azonban alapvetően pozitív gazdasági folyamatok vagy események miatt is csökkenhet.
Ilyen a technológiai fejlődés vagy a termelékenység növekedése okozta árszínvonal csökkenés. Ezek az alapvetően pozitív gazdasági történések azonban csak akkor tudnak deflációt okozni, hogyha a gazdaság széles területeit érintik.
Nézzünk egy példát: képzeljük el, hogy valamilyen technológiai fejlesztésnek köszönhetően a továbbra is a gazdaság kvázi minden területére hatással lévő fosszilis tüzelőanyagok kitermelése a jelenleginél nagyságrendekkel olcsóbbá válik és ez a technológia nem csak egy szereplő számára érhető el – azaz versenyt is generál: logikus következmény lenne az, ha általános árszínvonal csökkenés lenne a termékek és szolgáltatások széles körében, mindenhol, ahol a fosszilis tüzelőanyagok jelenleg jelentős részt tesznek ki a költségek között (szállítás vagy például energiatermelés miatt).
Mi történik a pénzemmel defláció idején?
Leegyszerűsítve nő a pénzed vásárlóereje.
Tegyük fel, hogy 2026 elején van 1.000.000 Ft megtakarításod.
Az egyszerűség kedvéért azzal nem számolunk, hogy befektetted ezt az összeget és kamatot kapsz utána. Költségmentesen ott lapul valahol a párnád alatt.
Ha két egymást követő évben 3%-3% defláció van, akkor növekszik a pénzed vásárlóereje.
Az első és második év végén is 1.000.000 Ft van a párnád alatt, viszont közben nőtt az a mennyiség, amit ugyanazokból a termékekből és szolgáltatásokból meg tudsz vásárolni ezt a pénzösszeget felhasználva.
Mi történik a befektetésem reálhozamával defláció esetén?
A defláció növeli egy pozitív nominális hozam reálértékét.
Nézzünk egy konkrét példát:
A befektetésed nominális éves hozama 2%, és defláció van, méghozzá 2%-os éves defláció. Leegyszerűsítve az történik ebben az esetben, hogy a befektetésed vásárlóereje egy év alatt kb. 4%-kal megnövekszik, mivel a hozamot növeli a defláció mértéke.
Hogyan hat a defláció a hitelekre?
Valószínűleg már elég jól érted a deflációt ahhoz, hogy tudd, hitel esetében a deflációnak negatív hatása van, mivel reálértéken a tartozás növekedéséhez vezet.
Ha tehát van 15.000.000 Ft tartozásod egy hitelintézet felé, és feltételezzük, hogy a tartozás nem nő vagy csökken, minél tovább van defláció és minél jelentősebb a mértéke, annál nagyobb összeget jelent reálértéken a tartozásod.
Miért lehet veszélyes a defláció?
Talán az eddigiek alapján nem egyértelmű, hogy mi a probléma a deflációval.
A fő probléma a tartós árszínvonal csökkenéssel az, hogy egy öngerjesztő folyamattá tud válni, ami súlyos gazdasági válságba tud sodorni például egy államot. Nézzük hogyan.
Képzeld el, hogy szeretnél vásárolni egy számítógépet, ami 500.000 Ft-ba kerül.
Utánanézel, hogy hogyan változott az elmúlt időszakban az ára. Rádöbbensz, hogy egy évvel ezelőtt még 550.000 Ft-ba került.
Az egyszerűség kedvéért most tekintsünk el attól, hogy az IT technológia továbbra is elég dinamikus fejlődik, természetes folyamat, hogy egy adott típusú számítógép ára jelentősen csökken egy év alatt.
Szóval, rájössz, hogy csökkent az ára az elmúlt évben. Aztán rádöbbensz, hogy azelőtti évben is csökkent, mivel 2 éve 600.000 Ft.
Úgy vagy vele, hogy igazából megvagy az új számítógép nélkül is, tudsz várni a megvásárlásával. Logikusnak tűnik, hogy tovább fog csökkenni az ára, és lehet, hogy két év múlva már csak 400.000 Ft-ba fog kerülni.
Tehát elkezdesz kivárni, elhalasztod a vásárlást.
Lehet most azt gondolod, hogy nem nagy szám. De mi van akkor, ha hozzád hasonlóan Magyarországon több százezer ember elkezd vásárlásokat elhalasztani, nem csak egy termékét, hanem kvázi mindenét, ami nem létszükséglet.
Ez oda fog vezetni, hogy a kínálati oldal szereplői nem értékesítenek eleget, ezért tovább csökkentik az áraikat, ami tovább erősíti a keresleti oldalnak azt a tendenciáját, hogy beszerzéseket halaszt el.
Idővel ez a folyamat oda vezet, hogy a vállalkozások bércsökkentésekbe és leépítésekbe kezdenek, esetleg tömegesen csődbe is mennek, ami mind hozzájárul a kereslet további csökkenéséhez.
Ahogy ezen az egyszerű példán keresztül láthatod, ha egy államban defláció van, az képes a gazdaságát idővel súlyos recesszióba taszítani, ahonnan nagyon nehéz kilábalni.
Ezért rendkívül veszélyes a defláció és ezért igyekeznek elkerülni az államok – még ha ennek az is az ára, hogy az ideálisnál magasabb az infláció. Jobb a nagyobb távolság a deflációtól, mint az alacsonyabb infláció.
Ezért is van az, hogy a jegybankoknak, így a magyar jegybanknak sem 0% az inflációs célja. A 0% túl közel van a deflációs helyzethez, túl kockázatos.
A jegybankok inkább az alacsony, de nem 0%-hoz túl közeli inflációt szeretik tartani, tartósan. Az MNB inflációs célja például 3%, plusz-mínusz százalékpontos toleranciasávval.
Ezzel a cikk végére is értél. Remélem, hogy sikerült érthetően elmagyaráznom, hogy mi a defláció, milyen folyamatok vezethetnek oda, hogy defláció legyen, valamint hogy mik a kockázatai.
Ha bármi kérdésed vagy észrevételed van, a lenti komment szekcióban tudsz írni nekem.