A kamatláb egy százalékban kifejezett arány, ami azt mutatja meg, hogy adott pénzösszeg után meghatározott idő alatt mekkora kamat jár (például befektetésnél) vagy mekkora kamatot kell fizetni (például hitelnél).
Ha pénzt fektetsz be valamilyen kamatozó megtakarításba, például állampapírba, akkor a kamatláb azt mondja meg, hogy a befektetett pénzösszeg arányában mennyi kamatot kaphatsz.
Ha hitelt veszel fel, akkor a kamatláb határozza meg, hogy mennyit kell fizetned (százalékban kifejezve) a kölcsönkapott pénz használatáért.
Tehát a kamatláb és a kamat szorosan összekapcsolódó fogalmak, azonban nem pontosan ugyanazt jelentik.
Mi a különbség a kamatláb és a kamat között?
A két kifejezést a köznyelvben gyakran szinonimaként használják – sokszor én is így teszek, miközben ez nem teljesen pontos.
Ezért van az, hogy például befektetések esetében sokszor találkozhatsz olyannal, hogy az xy befektetés kamata 5%. Valójában a teljesen pontos megfogalmazás az lenne, hogy az xy befektetés kamatlába 5%.
Tehát szigorúan véve, ennél a példánál maradva, az 5% a kamatláb. A kamat pedig az az összeg, amire a kamatláb és a befektetés összege, valamint futamideje alapján jogosult vagy.
Tegyük fel, hogy 1.000.000 Ft-ot fektetsz be valamilyen állampapírba, aminek a kamatlába éves fix 5%.
Egyelőre ne számoljunk kamatos kamatozással, tartson az elképzelt befektetés egy évig.
1 év után 50.000 Ft kamatot kapsz meg, hiszen az 1.000.000 Ft befektetett összegre (ami állampapír esetében valójában az államnak kölcsönadott pénzösszeg) 5% kamatláb “jár”, és 1.000.000 Ft x 5% = 50.000 Ft.
A kamatláb csak fix lehet vagy változó is?
A kamatláb lehet fix és változó is. Ez az adott befektetési termék (vagy hitel) konstrukciójától függ.
Magyar állampapír esetében mindkettőre van példa: van olyan állampapír, ami előre, meghatározott időre fix kamatlábat kínál.
Viszont van olyan magyar állampapír is, ami a mindenkori kamatlábat valamihez köti, például az előző évi infláció mértékéhez. Példa: a kamatláb = előző évi infláció +2%.
Ebben az esetben az adott évi kamatláb mértéke mindig az előző évi infláció mértékétől függ. Ha az infláció 3% volt, akkor a kamatláb 5% lesz. Ha 5% volt, akkor 7% lesz.
Nem túl régen volt olyan időszak Magyarországon, amikor az infláció 20% fölötti volt. Ebben az időszakban a messze legmagasabb kamatlábat (állampapírok közül) az inflációhoz kötött, változó kamatlábú állampapírok kínálták.
Persze vásárlóerő szempontjából ezek is csak arra voltak elégségesek, hogy a befektető megőrizze a befektetett pénzösszeg vásárlóerejét + még egy keveset keressen is ezen felül.
Minden más állampapír – hiába kínáltak azok is normál időszakhoz mérten magas kamatlábat – csak arra volt jó, hogy a befektetett pénzösszeg vásárlóerejének csökkenését mérsékeljék.
Ugyanaz a kamatláb és a hozam?
Nem, a két fogalom egyáltalán nem ugyanaz. A hozam egy tágabb fogalom, ami azt mutatja meg, hogy hogyan teljesített a befektetésed. A teljesítménynek a megszerzett kamat egy eleme lehet, de nem feltétlen az és nem feltétlen cska ez az egy eleme van.
Ha például részvénybe fektetsz, akkor klasszikus értelemben nincs kamatláb, így kamat sincs, hanem a hozamod olyan tényezőkből tevődhet össze, mint
- árfolyam-emelkedés
- osztalék
- vagy ezek együttese
Hogyan kapcsolódik a kamatláb a kamatos kamathoz?
A kamatláb tulajdonképpen a kamatos kamat számítás egyik meghatározó tényezője.
Kamatos kamatról akkor beszélünk, amikor akármilyen időszakról is van szó, többszöri kamatfizetés van, és a korábbi kamatfizetések növelik a befektetés értékét, valamint a későbbiekben azok is kamatoznak a meghatározott kamatláb szerint.
Ha például befektetsz 1.000.000 Ft-ot egy olyan termékbe, aminél az éves kamatláb fix 5%, és a kamat automatikusan befektetésre kerül, növelve az eredetileg befizetett tőkét, akkor a következő fog bekövetkezni:
Első év végén kapsz 50.000 Ft kamatot.
Második év végén azonban ne ismét 50.000 Ft-ot kapsz, hanem már 52.500 Ft-ot. Miért? Azért, mert második év során már az első év végén kifizetett kamattal növelt összeg kamatozott, azaz nem 1.000.000 Ft, hanem 1.050.000 Ft.
Mit takar a bázispont?
A bázispont egy olyan pénzügyi fogalom, amivel szintén gyakran találkozhatsz, ha érdekel a pénzügyek, befektetések világa.
Ebben az esetben szerencsére nem egy bonyolult képletet takar a fogalom, ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó:
100 bázispont = 1 százalékpont (azaz 1%)
Tehát ha például azt olvasod, hogy valamelyik állampapír kamatlába 25 bázisponttal növekedett, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy 0,25%-kal nőtt. Ha a változás előtt 5% volt a kamatláb, akkor a változás hatályba lépése után már 5,25% lesz.
Ezzel a cikk végére is értél.
Ha egy dolgot jegyzel meg belőle, az ez legyen:
- Kamatláb = százalékos mérték
- Kamat = az ebből adódó pénzösszeg
Ha bármi kérdésed vagy észrevételed van, írd meg kommentben, és hamarosan válaszolok.
Szeretnél több hasonló tartalmat látni?
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Kövesd a Pénzmatekot Facebookon is
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon