Hozam jelentése: mi a hozam és miben tér el a kamattól?

A hozam jelentése sokak számára nem egyértelmű. Ebben a cikkben igyekszem közérthetően, példákon keresztül elmagyarázni. 

A hozam azt mutatja meg, hogy egy befektetéssel mennyit nyertél vagy veszítettél egy adott időszak alatt. 

A hozam megadható abszolút összegben (pénzösszegben) vagy százalékos arányként.

Nézzünk egy konkrét példát: Tegyük fel, hogy befektetsz 1.000.000 Ft-ot, és egy év múlva a befektetésed értéke 1.080.000 Ft.

Ebben az esetben a hozamod összege 80.000 Ft, százalékosan kifejezve pedig 8% (mivel 80.000 Ft / 1.000.000 Ft = 0,08 = 8%).

A hozam tehát egy befektetésen elért nyereség vagy veszteség pénzösszegben vagy százalékosan, a befektetett összeghez viszonyítva kifejezve.

A hozam lehet negatív is. Ha befektetsz egy részvénybe 500.000 Ft-ot és 1 év múlva a részvény árfolyama alacsonyabban van, mint a befektetés pillanatában, mondjuk 10%-kal, akkor a befektetésed értéke 450.000 Ft-ra csökken.

Ebben az esetben a hozamod ezen az időtávon negatív, egészen pontosan -50.000 Ft vagy százalékosan kifejezve -10%, mivel: 500.000 Ft – 450.000 Ft = 50.000 Ft és 50.000 Ft / 500.000 Ft = 0,1, azaz 10% a különbség, negatív előjellel, mivel csökkenésről van szó.

Mi számít bele a hozamba?

Az, hogy mi számít bele a hozamba, függ a befektetés típusától.

A hozam származhat például kamatból, árfolyamnyereségből, osztalékból vagy ezek akármilyen kombinációjából.

Nézzünk meg egy, az előzőeknél némileg bonyolultabb példát:

Tegyük fel, hogy 1.000.000 Ft-ért vásárolsz OTP részvényt.

Egy év múlva megnézed a befektetésed teljesítményét.

Ezt látod, hogy az év során kaptál 30.000 Ft osztalékot (az OTP osztalékfizető részvény), valamint a tulajdonodban lévő részvények értéke 1.000.000 Ft-ról 1.070.000 Ft-ra nőtt a részvény árfolyamának növekedése okán.

Mennyi volt tehát az egy év során a hozamod? 

30.000 Ft + 70.000 Ft = 100.000 Ft volt a hozamod, százalékosan 10% (mivel a bázis, amire a százalékot meghatározzuk az eredetileg befektetett összeg, azaz 1.000.000 Ft).

Mint a legtöbb példa, ez is leegyszerűsítő, hiszen nem megyek bele abba, hogy a hozam realizált vagy sem, valamint abba sem, hogy mi a különbség a bruttó hozam és a nettó hozam között. Ezekről a linkekre kattintva elérhető dedikált cikkekben olvashatsz.

Mi a különbség a hozam és a kamat között?

Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig nem ugyanazt jelentik.

A kamat az az összeg, amit például azért cserébe kapsz, mert valakinek kölcsönadod a pénzed: államnak, banknak, vállalatnak vagy bármilyen más entitásnak.

A hozam ezzel szemben azt mutatja meg, hogy összességében milyen eredményt értél el adott időtávon belül egy adott befektetéssel.

Tehát a kamat lehet a hozam egyik forrása. Minden kamat hozam, de nem minden hozam kamat.

Egy részvényen elért árfolyamnyereség – ha például az általad birtokolt részvény értéke 15%-kal nő – hozam, de nem kamat.

Nézzünk erre is egy konkrét példát:

Tegyük fel, hogy vásárolsz 1.000.000 Ft névértékű, évi fix 6%-os garantált kamatozású kötvényt 950.000 Ft-ért, aminek a futamideje 5 év.

• kamat: minden évben kapsz 6% kamatot (az egyszerűség kedvéért most nem kamatos kamatozással, hanem egyszerű kamatozással számolok).
• árfolyamnyereség: a futamidő végén a kötvényt kibocsátó (tipikusan állam vagy vállalat) 1.000.000 Ft névértéket fizet vissza, miközben te 950.000 Ft-ért vásároltad.

Ennél a példánál az eredmény a következőképp néz ki:

5 év alatt kapsz összesen 300.000 Ft kamatot (5 x 1.000.000 Ft x 6%).

A futamidő végén keletkezik 50.000 Ft árfolyamnyereséged is.

Tehát összességében 300.000 Ft kamatot és 350.000 Ft hozamot sikerült szerezned az 5 éves futamidő alatt.

Mit jelent a nominális és a reálhozam?

A cikk végén nézzük meg, hogy mi a különbség a két fogalom között.

A nominális hozam azt mutatja meg egyszerűen, hogy a befektetésed pénzösszegben vagy százalékosan mennyit nőtt adott idő alatt. 

A reálhozam ennél egy fokkal bonyolultabb: az infláció befektetés értékére gyakorolt, jellemzően negatív hatását is figyelembe veszi.

A cikk korábbi példáinál nem kalkuláltam az inflációval. Tehát az eddig említett hozamok mind nominális hozamok voltak.

Inflációval ne kalkulálva, egy 1.000.000 Ft-os befektetés esetén, ami egy év alatt 8%, vagy 80.000 Ft kamatot termel, a nominális hozam 8% (vagy 80.000 Ft).

Ha ezidő alatt az infláció mértéke 3%, akkor a reálhozam ennél kevesebb, 5%, vagy 50.000 Ft. 

Persze ugyanilyen mértékű inflációval számolva, ha nem fekteted be a pénzed, akkor az 1.000.000 Ft-od reálértéke egy év alatt 3%-kal, azaz 30.000 Ft-tal csökken. 

Tehát a megfelelő befektetéssel ellensúlyozni tudod az infláció megtakarításod értékére gyakorolt negatív hatását, ideális esetben még növelni is tudod a reálértékét (amennyiben a reálhozam 0% feletti).

Ha bármi kérdésed van a témában, ne habozz, írd meg kommentben.