Általánosságban elmondható, hogy az állampapír biztonságos befektetésnek számít.
Azonban, ahogy az élet legtöbb területén, a pénzügyekben sem célravezető a végletekben való fogalmazás, úgyhogy ebben a cikknek darabokra szedem a kérdést, és igyekszem bemutatni, hogy miért számít az állampapír biztonságos befektetésnek, s mik azok a különböző típusú kockázatok, amikkel számolnod kell.
Ugyanis semmilyen befektetési forma, így az állampapír sem teljesen biztonságos. Vágjunk bele!
Minden állampapír ugyanolyan biztonságos?
Egyáltalán nem.
Fontosnak tartom tisztázni, hogy az “állampapír” egy általános kifejezés, ami nem egyenlő azzal, hogy “magyar állampapír”.
Állampapírt gyakorlatilag bármely állam kibocsáthat (és teszi is). Mivel nem minden állam van ugyanolyan gazdasági és pénzügyi helyzetben, azért logikus, hogy a különböző országok állampapírjaihoz kötődő kockázatok mértéke is jelentősen eltérhet.
Nézzünk egy extrém, mondhatni fiktív példát: tegyük fel, hogy a svájci és a kubai állam is kibocsát állampapírt. Azt hiszem, nem nagyon kell magyarázni, hogy utóbbiba történő befektetés sokkal kockázatosabb, mint egy svájci állampapírba.
A kockázat szintje normál esetben fordított arányosságban van az elérhető hozam szintjével: általánosságban elmondható, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb hozammal kecsegtet (és vica versa).
Tehát – anélkül, hogy most ennek utánanéznék – meglepő lenne, ha svájci állampapírt nagyobb kamatlábbal lehetne vásárolni, mint kubait.
Ebben a cikkben – csakúgy mint az állampapírral foglalkozó összes többi cikkem jelentős részében – a magyar állam által kibocsátott állampapírokra és azokhoz kapcsolódó kockázatokra fókuszálok.
Miért számít biztonságosnak a magyar állampapír?
Amikor állampapírt vásárolsz, lényegében pénzt adsz kölcsön az államnak.
Cserébe az állam vállalja, hogy visszafizeti a kölcsönadott pénz névértékét, valamint azon felül valamilyen hozamot is (pl. fix vagy változó kamatot fizet).
A magyar állampapírok mögött közvetlenül a Magyar Állam áll, mint kibocsátó. Ez az egyik fő oka annak, hogy az állampapír alacsony kockázatú befektetésnek számít: az állam vállal arra garanciát, hogy visszafizeti a kölcsönadott pénzt + némi extrát.
Állami fizetésképtelenség, azaz államcsőd kockázata
Amikor ismerősökkel állampapírokról beszélgetek, leggyakrabban talán az az ellenérv merül fel, hogy ha az állam csődbe megy, akkor elúszik az állampapírban tartott befektetés is.
Az életben semminek sem 0% a valószínűsége, így ennek a szcenáriónak sem. Azonban ha logikusan végiggondoljuk, hogy miről is van szó, rájövünk, hogy a magyar állam csődjének bekövetkezési valószínűsége nem sokkal van 0% fölött.
Elméletileg egy állam is kerülhet olyan rossz pénzügyi helyzetbe, hogy nem tudja időben vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni az adósságait. Tulajdonképpen ezt a helyzetet nevezzük leegyszerűsítve államcsődnek vagy “szuverén nemteljesítésnek”.
Mindezek miatt felelőtlenség lenne olyat állítani, hogy “az állampapírban tartott befektetésem teljesen biztonságban van, nem tudom elveszíteni”.
Tegyünk egy kis történelmi kitekintést: talán emlékszel még, vagy ha túl fiatal vagy hozzá, akkor hallottál a 2010-s évek görög adósságválságáról.
Akkoriban sokat lehetett hallani arról, hogy a görög állam csődközeli állapotban van, csődbe fog menni. Igazából ez nem volt túlzás. A görög gazdaság olyan ramaty állapotban volt, hogy pénzügyi segítségre volt szüksége ahhoz, hogy ne menjen csődbe. Magától ugyanis nem tudta már visszafizetni az esedékes kötelezettségeit.
Végül egy pénzügyi mentőcsomag húzta ki ebből a szorult helyzetből, amit az Európai Központi Bank (EKB), az EU, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közösen nyújtott a görög államnak.
Logikus volt, hogy az EU nem hagyhatta az egyik tagországot csődbe menni – főként egy eurózóna tagot – ugyanis annak rendkívül súlyos, EU-szintű következményei lehettek volna.
Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetéről sok negatívumot lehet mondani (például évek óta jóformán stagnál a gazdaság, nincs növekedés), de azt több mint túlzás lenne állítani, hogy közel olyan rossz helyzetben lennénk, mint anno Görögország volt. Ég és föld a különbség, ami egyből látszik, ha az ember egy kicsit a számok mélyére néz.
És még ha valamilyen előre nem látható okból kifolyólag olyan rossz helyzetbe is kerülnénk, az EU-tagság (és talán a nem túl távoli jövőben az euró bevezetése) egyfajta extra védőhálóként tud szolgálni. Gazdasági szempontból hasonlóan ahhoz, mint ahogy a NATO-tagság katonai értelemben védelmet biztosít.
Ha érdekel a téma részletes elemzése, ajánlom figyelmedbe ezt a cikket.
A rövid kitérő után térjünk vissza az eredeti témához.
Árfolyamveszteség lejárat előtti értékesítéskor
Ha rosszkor adod el az állampapírodat, akár veszteségesen is kijöhetsz a befektetésből.
Nézzünk egy példát.
Tegyül fel, hogy van 1.000.000 Ft névértékű állampapírod.
Ha a lejáratig megtartod, akkor az állampapír feltételeinek megfelelően visszafizetésre kerül a névérték.
Ha azonban valamiért lejárat előtt szükséged van a befektetett pénzre, akkor az állampapírt az aktuális visszaváltási árfolyamon tudod értékesíteni. Ezt nevezzük piaci értéknek.
Olvasd el, hogy mi a különbség a névérték és a piaci érték között.
A piaci érték lejárat előtt lehet alacsonyabb, mint a névérték, például 99%.
Ha lejárat előtt, a névértékhez viszonyítva 99%-os piaci értéken adod el az állampapírt, akkor az eredetileg befektetett 1.000.000 Ft helyett csak 990.000 Ft-ot fizet vissza az állam.
Erre természetesen jöhetnek (és jellemzően jönnek) kamatok is.
Így teljesen reális szcenárió, hogy bár 100% névérték alatt adod el a papírt, a közben felhalmozott kamat ezt a veszteséget több, mint kompenzálja, és valamekkora nyereséggel jössz ki a befektetésből (például 1.000.000 Ft helyett kamatokkal együtt 1.040.000 Ft-ot kapsz vissza, mivel közben felhalmoztál 5%-nyi, azaz 50.000 Ft értékű kamatot).
Ebben az esetben a kamat 5%, azaz 50.000 Ft, a hozam viszont csak 4%, azaz 40.000 Ft. Ha érdekel, olvasd el a cikket, amiben elmagyarázom, hogy mi a különbség a hozam és a kamat között.
Inflációs kockázat: lehet, hogy nő a pénzed, mégis veszít az értékéből
Előfordulhat, hogy a befektetésed tekintetében minden rendben zajlik: az állam fizeti a kamatokat, futamidő végén pedig megkapod az eredeti befektetés névértékét is, mégis kevesebbet ér a befektetés végén a több pénzed, mint előtte a kevesebb.
Az okozó: magas infláció
Ejtsünk néhány szót az inflációs kockázatról.
Szokásos módon, egy példán keresztül magyarázom el a koncepciót.
Képzeld el, hogy magyar állampapírba fektetsz 1.000.000 Ft-ot 1 évre, fix 5%-os kamatra. A kamaton kívül más hozammal nem számolunk.
1 év múlva, amikor lejár a befektetésed, 1.050.000 Ft-hoz jutsz hozzá: 5%-os hozamot könyvelhetsz el.
Igenám, csakhogy közben infláció is volt, azaz emelkedett a termékek és szolgáltatások általános árszínvonala.
A példa kedvéért tegyük fel, hogy extrém magas, 8%-os volt az infláció (bár ha figyelembe vesszük, hogy néhány éve ennél jóval magasabb is volt a hazai infláció, talán annyira nem is extrém a példa).
5% hozam, 8% infláció: mit jelent ez?
Ez azt jelenti, hogy nominálisan ugyan 5%-ot nőtt a befektetésed értéke, de reálértéken 3%-ot veszítettél.
Vagyis több forintod lett, de ebből a több forintból kevesebb termékes és szolgáltatást tudsz vásárolni, mint egy évvel ezelőtt a kevesebb forintból.
Amit a példa elején nem mondtam el, hogy amikor úgy számolunk hozamot, hogy nem kalkulálunk az inflációval, akkor bruttó hozamról beszélünk. Tehát az 5% bruttó hozam.
Ha inflációval is kalkulálunk, akkor nettó hozamszámítást végzünk. Ennél a példánál a nettó hozam negatív, -3%.
Ha szeretnéd jobban megérteni, hogy hogyan működik az infláció, olvasd el a cikket, amit az infláció jelentéséről írtam.
Ha pedig a hozam, mint fogalom jobb megértése érdekel, nézd meg másik cikkemet arról, hogy mi a hozam.
Kamatkockázat és alternatívaköltség
Képzeljük el, hogy 2026 szeptemberben veszel Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+), aminek az induló kamata 5%, ami lépcsőzetesen emelkedik 6%-ra az 5 éves futamidő utolsó, azaz ötödik évében, így: 5,00%, 5,25%, 5,50%, 5,75%, 6,00%.
2027 júliusban az állam új sorozatot bocsát ki a MÁP+-ból a megváltozott gazdasági környezet miatt, ami ugyanezen logika mentén 5 éves futamidővel bír és a kamat évről évre lépcsőzetesen emelkedik, azonban az induló kamat nem 5,00% hanem 6,00%.
Az eredmény: a befektetésed után rendszeresen kapod az előzetesen megígért kamatot, azonban a pénzedet kevésbé vonzó befektetésben tartod, mint ami aktuálisan elérhető.
Ez az alternatívaköltség egyik fajtája.
Változó kamatozás, ahol a jövőbeni kamat sem biztos
Nem minden magyar állampapír fix kamatozású.
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) az állampapíroknak egy olyan típusa, aminek a kamata a hivatalos inflációhoz kötött.
Mivel nem tudjuk előre, hogy pontosan mennyi lesz például jövőre az infláció, ezért a PMÁP kamata sem ismert előzetesen.
Annyit tudunk biztosan, hogy a PMÁP által fizetett kamat valamennyivel több lesz, mint az infláció – hogy mennyivel azt a megvásárolt értékpapír kondíciói mutatják meg. Tehát a PMÁP esetében nem fix a kamat, de fix az, hogy az inflációhoz képest mennyivel több kamatot fizet.
Éppen ezért, míg egy fix kamatozású FixMÁP-nál vagy MÁP+-nál valós kockázat az inflációs kockázat, a PMÁP esetében nincs inflációs kockázat, hiszen akár 3%, akár 15% az infláció, a PMÁP ennél magasabb kamatot fizet. Az állampapír logikája miatt nem történhet meg, hogy a befektetés értéke elinflálódik.
Ezzel szemben az alternatívaköltség egy nagyon is valós kockázat a PMÁP esetében: alacsony inflációs környezetben – mint amiben a cikk írásakor is vagyunk – a PMÁP jellemzően alacsonyabb kamatot fizet, mint a fix kamatozású FixMÁP vagy MÁP+.
Jól látszik, hogy az emlegetett 3 – és az összes többi, ebben a cikkben nem tárgyalt – állampapír típusnak mind vannak előnyei és hátrányai is, nincs egy mindig abszolút legjobb választás.
Devizakockázat: nem forint alapú állampapírok esetében
A legtöbb magyar állampapír forint alapú, de vannak kivételek. Az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) például egy euróban denominált állampapír.
Amikor forinttól eltérő devizában vásárolsz állampapírt – legyen az euró vagy bármi más – árfolyamkockázatot is “futsz” a befektetéseddel.
Nézzük egy konkrét EMÁP-os példát:
A példa kedvéért tegyük fel, hogy vásárolsz 2020 elején 3.000 euró értékben EMÁP-ot, 300 Ft-os HUF/EUR árfolyamnál. Ez azt jelenti, hogy forintban kifejezve 900.000 Ft-ot fektetsz be.
A befektetés futamideje 5 év, az 5 év alatt számodra kifizetett összes kamat értéke 900 euró, azaz 30%. A befektetés végén tehát az eredeti 3.000 euró helyett 3.900 euród van.
Ez igen szép eredmény. Üröm az örömben, hogy időközben a forint sokat erősödött az euróval szemben, és 2025 elején, amikor lejár a befektetésed, 210 forintba kerül egy euró.
Hogy néz ki a matek? Nézzük, hogy a példában jól vagy rosszul jártál azzal, hogy EMÁP-ba fektettél.
Mivel Magyarországon élsz, ahol még 2025 elején is forint a nemzeti valuta, annak eldöntéséhez, hogy jó vagy rossz befektetést csináltál, azt kell megvizsgálnunk, hogy mennyi Ft-ot fektettél be és mennyid van a befektetés után.
Ahogy láttuk, 900.000 Ft-ot fektettél be 2020 elején.
2025 elején 3.900 euród van és 210 forintba kerül egy euró. Forintban kifejezve 819.000 Ft-od van az 5 éves befektetésed végén.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó hozamod negatív volt, egész pontosan -81.000 Ft, vagy -9% százalékban kifejezve.
Ha időközben még infláció is volt Magyarországon, akkor az azt jelenti, hogy a nettó hozam tekintetében még rosszabbul állsz.
Tudom, extrém a példa több okból kifolyólag is, úgy mint:
- nem gyakori, hogy egy deviza egy másikkal szemben ennyit erősödik vagy gyengül ilyen rövid idő alatt
- a forint ebben a konkrét időszakban nem erősödött az euróval szemben, épp ellenkezőleg: sokat gyengült
Ettől függetlenül, azt jól szemlélteti, hogy minden esetben, amikor nem a hazai devizában fektetsz be, számolnod kell az árfolyamkockázattal is, ami azért nehéz feladat, mert senki sem tudja több évre előre, hogy hogyan fog változni egy deviza ereje egy másikkal szemben.
Vonatkozik az állampapírra az OBA vagy a BEVA?
Azt tisztázzuk az elején, hogy az OBA elsősorban bankbetéteket véd, nem befektetéseket, ezért az OBA ebben az esetben nem releváns.
Ami a BEVA-t illeti, a kérdés megválaszolásához fontos, hogy megkülönböztessünk két szereplőt:
- az állampapír kibocsátója: a magyar állam
- a szolgáltató, ahol az értékpapírszámlád van: Magyar Államkincstár vagy bank
Magyar Állampapírt csak a magyar állam, pontosabban a Magyar Államkincstár bocsáthat ki. Az állampapírba fektetett tőke, valamint a kamatok megfizetéséért a magyar állam vállal garanciát.
A magyar állam vagy a Magyar Államkincstár nem BEVA-tagok, tehát a BEVA nem fizet neked vissza semmit sem, ha az állam fizetésképtelenné válik.
Magyar állampapír vásárlásakor dönthetsz úgy, hogy közvetlenül a Magyar Államkincstárnál vásárolsz, de a bankoknál is van erre lehetőséged, akik ebben az esetben közvetítők, valamint az értékpapírszámlát biztosítják, amin a megvásárolt állampapír el van helyezve.
A Magyar Államkincstárra tekinthetünk úgy, hogy egyenlő a Magyar Állammal, tehát ha itt vásárolsz állampapírt (azaz közvetlenül a kibocsátónál, az államnál), akkor nincs közvetítő és így nincs közvetítőhöz kapcsolódó kockázat sem: az államcsőd az egyetlen valós kockázat a teljes befektetésed elvesztésére.
Ha például egy banknál vásárolsz értékpapírt, akkor megjelenik egy új kockázat, ami a szolgáltatóhoz kapcsolódik. Ha a bank válik fizetésképtelenné és nem képes visszafizetni az értékpapírszámládon lévő pénzt, akkor a BEVA hasonlóan működik, mint az OBA bankbetétek esetében.
Ezért is van az (valamint a költségek miatt), hogy én személy szerint mindig közvetlenül a Magyar Államkincstárnál vásárolok állampapírt, banknál nem, de ha valamiért mégis úgy döntenék, hogy bankon keresztül vásárolok (jelenleg nem látok rá értelmes okot), akkor mindenképp olyan bankot választanék, amely BEVA-tag.
Akkor biztonságos az állampapír?
Minden befektetéshez kapcsolódnak kockázatok. Ez alól a magyar állampapír sem kivétel.
A kérdés tehát nem az, hogy a magyar állampapír biztonságos-e, hanem az, hogy biztonságosabb-e, mint az alternatív befektetési lehetőségek.
Általánosságban elmondható, hogy igen, a magyar állampapír egy biztonságos befektetési forma, mert bár vannak hozzá kapcsolódó kockázatok, a kifizetésre vállalt állami garancia ezeket véleményem szerint több, mint ellensúlyozza.
Az állampapír tehát nem kockázatmentes, de biztonságos befektetési forma, aminek a legtöbb befektető portfóliójában van létjogosultsága. Én legalábbis így gondolom, ezért is tartom a rövid- és középtávú befektetéseim egy részét különböző állampapírokban.
Ha valamivel nem értesz egyet, vagy bármi kérdés felmerült benned, a lenti komment szekcióban meg tudjuk beszélni.