ETF jelentése: mi az ETF és hogyan működik?

2026.10.18. • Szerző: Pénzmatek
Utoljára frissítve:

Az ETF jelentése exchange traded fund, ami magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alapot jelent. Ez egy olyan befektetési forma, amely segítségével több száz vagy akár több ezer vállalat részvényeibe fektess egyetlen értékpapír megvásárlásával. ETF-eket a részvényekhez hasonlóan lehet megvásárolni és a tőzsdén lehet velük kereskedni. Egy ETF árfolyama a mögötte álló befektetések értékétől függ, azok változását követi le.

Hogyan működik a gyakorlatban az ETF?

Az ETF-ek többsége egy adott tőzsdeindex teljesítményét követi. A tőzsdeindex egy olyan mutató, ami egy meghatározott részvénycsoport árfolyamának alakulását méri. Ilyen például a legnagyobb magyar részvénytársaságok árfolyamát mérő BUX index, vagy a hozzá hasonló, legnagyobb amerikai vállalatokat követő S&P 500 index.

Az S&P 500 index az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvényének teljesítményét követi. S&P 500 ETF vásárlásával úgy tudsz részesülni ezeknek a vállalatoknak az árfolyammozgásaiból, hogy nem kell mindegyik részvényt külön megvenned.

Az alapkezelő (pl. Vanguard) gondoskodik arról, hogy az általa kezelt ETF a lehető legpontosabban kövesse az adott index teljesítményét.

!

Fontos

Miután megértetted, hogy mi az ETF és hogyan működik, olvasd el az ETF befektetés kezdőknek útmutatót!

ETF működése egy egyszerű példán keresztül

Tegyük fel, hogy a magyar tőzsdébe akarsz fektetni, mivel arra számítasz, hogy hosszú távon jól fognak teljesíteni a hazai nagyvállalatok részvényei. Azonban nem szeretnél nagy kitettséget egyetlen vagy néhány részvény felé (pl. OTP), ezért úgy döntesz, hogy a BUX indexet követő ETF-be fektetsz.

1.000.000 Ft-ot fektetsz be a kiválasztott ETF-be. A következő időszakban a BUX index jól teljesít, és egy évvel később 15%-kal magasabban áll az árfolyam, mint a befektetés pillanatában. Amennyiben az ETF index követése teljesen pontos, akkor 1.150.000 Ft van az értékpapírszámládon.

Természetesen a részvények és indexek árfolyama nem csak emelkedhet, csökkenhet is. Ha 10%-kal csökken az index árfolyama, akkor csak 900.000 Ft lesz a számládon.

A tényleges eredmény ettől eltérhet, hiszen vannak a befektetéshez kapcsolódó költségek. ETF-ek esetében ezeket a költségeket a TER (total expense ratio, magyarul teljes költséghányad, százalékban kifejezve) mutatja meg.

Továbbá pozitív nettó hozam esetében még adófizetési kötelezettség is lehet. Ezt TBSZ-szel (tartós befektetési számla) el tudod kerülni. Erről a lehetőségről részletesen a TBSZ osztalék adózása oldalon olvashatsz.

Milyen ETF-ek léteznek?

Sok különböző ETF típus létezik. Ezek között a különbség abban rejlik, hogy minek az árfolyamát követik. A leggyakoribb típusok a következők:

  • Részvény ETF: vállalatok részvényeibe fektet, valamilyen indexet követ, ilyen például a BUX indexet követő ETF, és az S&P 500 indexet követő ETF-ek
  • Kötvény ETF: Államkötvényeket és/vagy vállalati kötvényeket tartalmazó ETF
  • Szektor ETF: Egy adott gazdasági ágazatra, például a technológiai szektorra koncentráló ETF
  • Globális ETF: Több ország vagy régió meghatározott vállalataiba fektet (pl európai top cégek részvényeit tartalmazó ETF-ek)
  • Kriptovaluta ETF: valamely kriptovalutát vagy kriptovalutákat követő ETF, például a Bitcoin ETF-ek

Egy másik szempont, ami alapján ETF-ek különböznek az, hogy hogyan kezelik a kapott osztalékot. A felhalmozó (accumulating) ETF automatikusan visszaforgatja az osztalékot a befektetésbe, míg a kifizető (distributing) ETF kifizeti az osztalékot a befektetőnek. A két típusra más adózási szabályok vonatkozhatnak, így ezt is érdemes figyelembe venned döntéskor.

Mi a különbség az ETF és a részvény között?

Amikor részvényt vásárolsz, akkor egy adott vállalatban szerzel tulajdonrészt. Amikor ETF-be fektetsz, akkor egy befektetési alapban jutsz részesedéshez, amely befektetési alap több száz vagy akár több ezer részvényt is tartalmazhat.

Mik az ETF-ek fő előnyei és hátrányai?

Két fő előnyt emelnék ki: alacsony költségek és diverzifikáció.

A már említett TER bizonyos esetekben akár 0,12%, vagy még ennél alacsonyabb is lehet. Ez a befektetési alaphoz kapcsolódó költség. 

Ezen felül még felmerülhetnek a brókerhez és értékpapírszámlához kapcsolódó költségek, valamint adófizetési kötelezettség is. Azonban ez utóbbiak sok más befektetés esetében is megvannak, miközben az alap költségei sokkal magasabbak, mint ETF-ek esetében.

A diverzifikáció alatt arra gondolok, hogy amikor ETF-be fektetsz, akkor nem egy vagy néhány részvénytársaságban szerzel valamekkora tulajdonrészt, hanem olyan, mintha több száz vagy több ezer cégnek válnál résztulajdonosává. 

Így ha egy részük rosszul is teljesít, a többi tudja ezt ellensúlyozni: nincs nagy kitettséged egy cég irányába sem.

Hátrányként azokat lehet megemlíteni, mint amiket részvények esetében: nincs hozamgarancia, az árfolyam csökkenhet is, így a hozam lehet negatív is. Ez akkor is igaz, ha historikusan nagyon jól teljesít egy részvény. 

Még ha évtizedek óta is folyamatosan emelkedik a részvény árfolyama, nincs garancia arra, hogy a jövőben is így lesz. Sőt, egy részvény árfolyama akkor is csökkenhet, ha közben a cég pénzügyileg nagyon jól teljesít.

Ha bármilyen kérdésed van az ETF jelentésével kapcsolatban, írj egy kommentet, és hamarosan válaszolok!

Néhány forrás, ahol még többet tudhatsz meg az ETF-ekről:

OLVASS TOVÁBB
Ha ezt már érted, ezek jöhetnek következőnek

Szólj hozzá!