A hozamszámítás azt mutatja meg, hogy mekkora nyereséget vagy veszteséget értél el az eredetileg befektetett összeghez viszonyítva.
A százalékos hozam kiszámítása egyszerű: a nyereséget vagy veszteséget el kell osztanod az eredetileg befektetett összeggel, majd az eredményt meg kell szoroznod 100-zal.
A képlet:
Százalékos hozam = (nyereség/veszteség / befektetett összeg) x 100
Nézzünk meg egy konkrét példát is:
Tegyük fel, hogy befektettél 1.000.000 Ft-ot. Egy évvel később a befektetésed 1.080.000 Ft-ot ér. 80.000 Ft hozamot értél el, mivel 1.080.000 Ft – 1.000.000 Ft = 80.000 Ft
A hozam százalékban kifejezve 8%, mivel: (80.000 Ft / 1.000.000 Ft) x 100 = 8%
Ugyanez a képlet működik akkor is, ha veszteséges volt a befektetésed.
Képzeljük el, hogy az eredetileg befektetett 1.000.000 Ft-ot egy évvel később csak 950.000 Ft-ot ér, mivel részvényt vásároltál, és a részvény árfolyama ezidő alatt csökkent.
Ebben az esetben a számítás a következőképpen néz ki:
950.000 Ft – 1.000.000 Ft = -50.000 Ft volt a hozamod, vagyis negatív hozamot értél el (veszteséges volt a befektetésed).
Ugyanez százalékban kifejezve -5%, mivel (-50.000 Ft / 1.000.000 Ft) x 100 = -5%
Mi történik ha kamatot vagy osztalékot is kapok?
A hozam több dologból tevődhet össze. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribbak:
- árfolyamváltozás
- kamat
- osztalék
Ezek közül az árfolyamváltozás esetében van meg annak a kockázata, hogy nem pozitív, hanem negatív hatással van a hozamodra.
Fontos tehát, hogy amikor egy befektetésed hozamát számolod ki, akkor mindent vegyél figyelembe, ami beleszámít a hozamba, ne csak az árfolyamváltozást vagy ne csak a kamatot.
Nézzünk erre is egy példát:
Képzeljük el, hogy 2026 elején vásároltál OTP részvényt 1.000.000 Ft értékben.
Mostanra a részvényeid értéke 1.100.000 Ft-ra nőtt, mivel az OTP árfolyama 10%-ot erősödött.
Eközben osztalékot is kaptál a részvényeid után, ugyanis az OTP osztalékfizető részvény. Összesen 30.000 Ft osztalékot fizettek ki a számládra.
A teljes hozamod 100.000 Ft + 30.000 Ft = 130.000 Ft volt, ami az eredetileg befektetett összegre vetítve 13%-os hozamot jelent.
A költségeket is figyelembe kell venni?
Az attól függ, hogy nettó vagy bruttó hozamot akarsz számolni.
Az eddigi példáknál nem foglalkoztunk az esetlegesen felmerülő költségekkel. Pedig nagyon ritka az a befektetés, ahol semmilyen költséggel nem kell számolnod.
Költségek felmerülhetnek az eszközök megvásárlásakor (pl. részvény vásárláskor), azok eladásakor, a hozam számláról való kivételekor (pl. adó formájában) stb.
Amikor hozamszámítás során nem veszed figyelembe a költségeket, akkor bruttó hozamot számolsz.
Ha a felmerülő költségekkel is kalkulálsz, akkor nettó hozamot kapsz a hozamszámítás eredményeként.
Tehát tulajdonképpen nettó hozam = bruttó hozam – befektetéshez kapcsolódó költségek
Egyik számítási mód sem helyes vagy helytelen. Mindkettőnek megvan a maga szerepe. A teljes kép érdekében érdemes lehet mindig nettó hozamot számolnod, mert pl. két befektetési lehetőség összehasonlításakor döntő szempont lehet az, hogy melyik mennyi költséggel jár.
Egy kecsegtetőbb bruttó hozamot ígérő befektetés lehet a nap végén kevésbé kedvező a számodra, ha a másik opciónál nagyobb költségekkel jár, és a nettó hozam tekintetében alulmarad az alternatívához képest.
Miért nem mindegy, hogy mennyi idő alatt érem el az adott hozamot?
Evidens, de azért érdemes megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy mennyi idő alatt éred el a szóban forgó hozamot.
20% egy év alatt nem ugyanaz, mint 20% hozam 5 év alatt.
Többéves befektetések esetében az évesített hozamot szokták használni összehasonlításra.
Ha az összehasonlítandó befektetések mindegyikére kiszámítod az évesített hozamot, akkor tulajdonképpen közös nevezőre hozod a befektetéseket, így almát az almával tudsz összehasonlítani.
Ha korábban is érdeklődtél a pénzügyi témák iránt, akkor találkozhattál a CAGR kifejezéssel, ami az angol “Compound Annual Growth Rate” rövidítése.
Amikor CAGR-t számolsz, akkor tulajdonképpen évesített hozamot számolsz, feltételezve, hogy a futamidő alatt megtermelt kamatok mindig újrabefektetésre kerültek.
Ebben a cikkben nem megyek bele a CAGR számításba, mivel az egy külön írást érdemel.
Mi van, ha közben további pénzt is befizetek?
Ez megint csak teljesen életszerű és egy olyan tényező, amivel a cikkben található korábbi példák esetében nem kalkuláltam.
Befektetések esetében gyakori szcenárió az, hogy a befektető valamilyen eszközben elhelyez valamekkora tőkét, majd idővel, akár valamilyen rendszerességgel (heti, havi, éves stb.) további befizetésekkel egészíti ki az eredeti befektetését.
Ez természetesen megbonyolítja a hozamszámítást, mivel ebben az esetben figyelembe kell venni a befizetéseket, azok időpontját, az azok által megtermelt hozamot.
Ez egy összetettebb, mondhatni haladóbb hozamszámítási példa, amit szintén egy külön cikkben fogok majd közérthetően, példákkal bemutatni.
Leegyszerűsítve így működik az egyszerű hozamszámítás. Ha bármi kérdésed van a témában, kommentelj, és amint tudok, válaszolok.
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon
“Hozamszámítás: így számold ki a befektetésed százalékos hozamát!” bejegyzéshez 1 hozzászólás