Az önkéntes nyugdíjpénztárban lévő megtakarítás adómentesen örökölhető. A pénztártag (aki elhalálozik) előre megjelölhet egy vagy több (akármennyi) haláleseti kedvezményezettet, akik a halálakor jogosulttá válnak a rájuk eső összegre.
Ha a pénztártag nem jelölt meg érvényes kedvezményezettet, akkor az örökös vagy örökösök jogosultak az öröklés alapján rájuk eső összegre.
Ki örökli a nyugdíjpénztárban lévő pénzt?
Az első kérdés, amire tudni kell a választ, hogy az elhalálozott pénztártag megjelölt-e haláleseti kedvezményezettet.
Amennyiben igen, ő (vagy ők) válik jogosulttá a megtakarításban lévő pénzösszegre. Amennyiben több kedvezményezett is van, akkor a pénztártag azt is meghatározhatja, hogy ők milyen arányban részesüljenek az összegből.
Amennyiben nincs érvényes kedvezményezett, akkor az örökösök jogosultak a pénzösszegre, az örökrészük arányában.
Nézzünk meg egy konkrét példát.
Péternek (a pénztártag) a halálakor kereken 10 millió forint van az önkéntes nyugdíjpénztári számláján (befizetett pénzösszeg + hozam).
Halála előtt valamikor két gyermekét jelölte meg kedvezményezettnek:
- Annát 60%-ban
- Bencét 40%-ban
A matek ebben az esetben egyszerű: a számlán lévő pénzösszegből 6 millió forintra jogosult Anna, 4 millió forint jár Bencének.
Abban az esetben, ha Péter nem jelölt volna meg kedvezményezettet, akkor a természetes személy örökösei lettek volna jogosultak a 10 millió forintra az öröklési arányuk szerint.
Része az önkéntes nyugdíjpénztár a hagyatéknak?
Nem, a nyugdíjpénztári számla nem része az elhunyt hagyatékának.
Tegyük fel, hogy Péternek az önkéntes nyugdíjpénztári számlán lévő megtakarításán kívül van egy autója és egy lakása. Az autó és a lakás a hagyatéki eljárás részét képezik, ezért a hagyatéki eljárás során kerülnek az örökösökhöz.
A nyugdíjpénztárnál lévő összeg esetében – amennyiben folytatjuk az eredeti példát, ahol Anna és Péter vannak megnevezve kedvezményezettnek – a számlán lévő összeg nem kerül be a hagyatéki eljárás során felosztandó hagyatékba. Anna és Péter közvetlenül az adott pénztárral intézhetik a rájuk eső összeg sorsát.
Amennyiben az elhalálozott pénztártag nem nevezett meg egy kedvezményezettet sem, az ÖNYP számlán lévő megtakarítás akkor sem válik hagyatéki vagyonná. Azonban ebben az esetben a hagyatéki eljárásnak lehet valamilyen szerepe, ugyanis az örökösöknek igazolniuk kell a pénztár felé az örökösi minőségüket.
Mit tehet a kedvezményezett az örökölt pénzzel?
Minden kedvezményezett az őt megillető részről dönthet, és alapvetően háromféleképpen dönthet:
- egy összegben felveszi a pénzösszeget, adómentesen
- saját nevén, de a pénztárban hagyja a teljes összeget, további befizetéssel vagy akár anélkül is
- a teljes pénzösszeget egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja
A kedvezményezettek tehát egymástól függetlenül dönthetnek a rájuk eső részről. Anna dönthet úgy, hogy felveszi a teljes összeget, míg Péter saját neve alatt folytathaja a megtakarítást.
Fontos azonban, hogy adott kedvezményezett a rá eső rész teljes egészéről kell, hogy döntsön. Tehát például olyan verzió nincs, hogy Anna a rá eső 6 millió forintból 3 millió forintot kifizettet, a maradék 3 milliót pedig egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja. A teljes 6 millió forintra vonatkozóan kell meghoznia az egyféle döntést.
Fiatal felnőtt kedvezményezett is felveheti a pénzt?
Igen, nem kell semennyi évet várnia és nem kell megvárnia a nyugdíjkorhatárt is.
Ha például Anna 25 éves és úgy dönt, hogy felveszi a 6 millió forintot, akkor ezt adó- és járulékmentesen megteheti.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki öröklés után jut ÖNYP-megtakarításhoz, akkor teljesen más szabályok vonatkoznak a pénzkivétre, mintha a saját önkéntes nyugdíjpénztári számlájáról szeretne pénzt felvenni.
Mi történik, ha a kedvezményezett kiskorú?
Kiskorú gyermek is lehet kedvezményezett. Az őt megillető örökölt megtakarítás a gyermek vagyonát képezi, nem a szülőé.
Azonban az életkorból adódóan nem rendelkezhet ugyanúgy a pénzzel, mint egy nagykorú kedvezményezett.
Az örökölt pénz összegétől függ, hogy helyette vagy vele együtt a törvényes képviselője jár el, vagy pedig a gyámhatóság bevonására és jóváhagyására is szükség van.
Ennek a cikknek a tartalmától függetlenül minden esetben, kiskorú kedvezményezett esetében pedig különösen ajánlott a szóban forgó pénztár felkeresése és velük való egyeztetés a témában.
Ez azért is fontos, mert vannak pénztár-specifikus folyamatok, sőt a kapcsolódó jogszabály (forrásokra mutató linkek a cikk végén) nem mindent szabályoz, vannak olyan helyzetek, amiket az egyes pénztárak egyénileg kezelhetnek.
Mi történik, ha Anna úgy dönt, hogy bent hagyja az örökölt pénzt?
Ebben az esetben a megtakarítás további hozamokat termelhet.
Folytatva a korábbi példát, ha Anna úgy dönt, hogy bent hagyja a 6 millió forintot, és az 3 év alatt plusz 1 millió forint hozamot termel, akkor Annát illeti az immár 7 millió forintos megtakarítás.
Azt fontos a pénztárral a döntés előtt tisztázni, hogy ilyen esetben, – tehát amikor az örökös úgy dönt, hogy örökléskor bent hagyja a pénzt, majd esetleg később, például pár év múlva szeretné azt felvenni, – pontosan hogyan néz ki a folyamat, terheli-e valamilyen adó vagy járulék a pénzösszeg egy részét vagy egészét.
Ezek az információk jelentős hatással lehetnek arra, hogy hogyan érdemes dönteni örökléskor.
Mi történik, ha Anna tovább fizeti a nyugdíjpénztárt?
Anna dönthet úgy is, hogy bent hagyja az örökölt pénzösszeget a nyugdíjpénztárban, és ezt követően ő maga is befizet valamilyen rendszerességgel – vagy akár egy alkalommal – valamekkora pénzösszeget a számlára.
Külső szemlélőként úgy tűnhet, hogy minden egy összeg, mert lehet, hogy a pénztár applikációjában csak egy szumma egyenleg látható. A háttérben viszont a teljes összeg több különböző részből tevődik össze, amit a pénztár a háttérrendszereiben nyilvántart:
- Az örökölt összeg: Péter korábbi befizetései és az azokon az öröklésig keletkezett hozam
- Az örökölt összeg hozama: az a hozam, ami öröklést követően keletkezik a megörökölt összeg befektetésén
- Anna saját befizetései: például havi 50.000 Ft
- Anna befizetéseinek hozama: azaz a saját befizetései befektetéséből keletkezett hozam
Sőt, ötödik elemként van még ezeken felül az Anna saját befizetési után megigényelt 20%-os, ÖNYP esetében évi maximum 150.000 Ft-os adójóváírás, valamint ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor az adójóváíráson keletkezett hozam a hatodik elem.
Javaslom, hogy olvasd el az önkéntes nyugdíjpénztár adójóváírásról írt cikkemet is!
!
Fontos
Javaslom, hogy olvasd el az önkéntes nyugdíjpénztár adójóváírásról írt cikkemet is!
Erre a 6 különböző tételre – amiből a teljes pénztári vagyon ebben az esetben felépül – különböző kivételi és adózási szabályok vonatkozhatnak. Ez megint egy olyan dolog, amit az adott pénztárral érdemes örökléskor letisztázni.
Csak ezen információk birtokában tud az örökös biztosan számára ideális döntést hozni.
Jár adójóváírás az örökölt összeg után?
Ha már említettem a 20%-os adójóváírást Anna befizetései után, érdemes ezt a kérdést is tisztázni. A válasz egyszerű: nem jár.
Az adójóváírást (vagy adóvisszatérítést), ami a befizető SZJA-jából történik, mindig az előző évi befizetések után, SZJA-bevalláskor lehet igényelni.
A helyzet egyértelmű: az örökölt pénz nem Anna saját befizetése, ezért azután nem igényelhet adójóváírást, csak a saját befizetései után.
A lényeg röviden
Véleményem szerint a legfontosabb dolog, hogy ha Annához vagy Bencéhez hasonló helyzetbe kerülsz, vagy esetleg olyan kiskorú törvényes képviselője vagy, aki ilyen helyzetbe került, egyeztess az érintett pénztárral a lehetőségekről és folyamatokról.
Ebben a cikkben igyekeztem összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat, de egyrészt biztos vannak olyan kérdések, amire ez az írás nem ad választ, másrészt, vannak az ÖNYP-öröklési folyamatnak olyan részei, amik pénztár-specifikusak. Ezért fontos, hogy az itt leírtakra orientációként tekints, ne pedig szentírásként.
Mindenesetre ha bármi kérdésed felmerülne, írd meg kommentben, és igyekszem válaszolni rá.
A cikkhez használt külső források:
- 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról – különösen a 16/A. §, amely az egyéni számla öröklését, a haláleseti kedvezményezett jogait és választási lehetőségeit szabályozza; valamint a 46–47. §, amely a várakozási időre és a pénztári kifizetésekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
- 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságairól – többek között a kedvezményezetti vagy örökösi jogon jóváírt összegek pénztári nyilvántartása szempontjából releváns.
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról – az önkéntes nyugdíjpénztárból történő későbbi tőke- és hozamkifizetések adózási szabályaihoz.
- 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról – kiskorú kedvezményezett vagy örökös vagyonának kezeléséhez kapcsolódó szabályok.
- Magyar Nemzeti Bank – Önkéntes nyugdíjpénztár – közérthető összefoglaló az önkéntes nyugdíjpénztár működéséről, a várakozási időről, a kifizetésekről és az adójóváírásról.
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon