3.179 milliárd forintnyi lakossági állampapír fogyott 2026-ban eddig – egyértelmű győztese van az évnek

2026.09.28. • Szerző: Pénzmatek
Utoljára frissítve:

Több mint 3.179 milliárd forintnyi lakossági állampapírt értékesítettek (vagy befektetői oldalról nézve vásároltak) 2026 első 38 hetében (2026. szeptember 20-ig) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti adatai alapján.

A forgalom több mint 60%-át egyetlen papír, a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) adta, jelentős elmaradással második helyen a MÁP Plusz, miközben a korábban még meghatározó Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) iránti kereslet szinte teljesen eltűnt.

Az év korántsem volt egyenletes, mivel mindössze három hét adta a teljes eddigi forgalom közel 23%-át.

Az ÁKK heti szinten közli az előző héten értékesített lakossági állampapírok bruttó értékét. Ezekre a hivatalos adatokra alapozva, összegyűjtöttem a 2026 első 38 hetére vonatkozó értékesítési adatokat, hogy meg tudjam vizsgálni, mely papírok a legnépszerűbbek a lakossági megtakarítók körében, s milyen szezonalitások jellemzik idén a keresletet.

Fontos, hogy bruttó értékesítési adatokról van szó. Ez nem ugyanaz, mint az, hogy mennyi “új pénz áramlott” állampapírokba. Ezek az adatok ugyanis tartalmazzák azokat a lakossági vásárlásokat is, amelyek lejárt vagy megszakított befektetések újrabefektetéséből, vagy például kamatfizetések befektetéséből adódnak.

Mit tartalmaznak az ÁKK heti adatai?

Az ÁKK heti értékesítési sajtóközleménye az alábbi papírokra vonatkozó adatokat tartalmaz:

  • Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz)
  • Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)
  • Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP)
  • Fix Magyar Állampapír (FixMÁP)
  • Nyomdai Magyar Állampapír Plusz
  • Kincstári Takarékjegy (KTJ)

Tehát az ÁKK ezekre a papírokra vonatkozóan közli, hogy külön-külön milyen értékben értékesítettek belőlük az előző héten.

Milyen értékben értékesítettek lakossági állampapírt 2026-ban?

A teljes éves adatokra még néhány hónapot várnunk kell, de az első 38 hétre vonatkozóan már ismerjük a tényadatokat:

Összesen 3.179,09 milliárd forint értékben értékesítettek a fent felsorolt állampapírokból.

Ez hetente átlagosan 83.66 milliárd forintnak felel meg.

Természetesen a sima heti átlag csalóka, voltak ennél sokkal erősebb és sokkal gyengébb hetek is. Ha a 38 hét mediánját nézzük, az már csak 69,9 milliárd forint (a 38 hét felében volt ennél alacsonyabb és felénél volt ennél magasabb az értékesített bruttó volumen).

Melyik állampapírból fogyott a legtöbb?

Állampapír fajtájaElső 38 hét bruttó értékesítési volumeneRészesedés az össz volumenből
FixMÁP1.938,21 mrd Ft61,0%
MÁP Plusz752,95 mrd Ft23,7%
Kincstári Takarékjegy371,15 mrd Ft11,7%
BMÁP89,09 mrd Ft2,8%
Nyomdai MÁP Plusz17,41 mrd Ft0,5%
PMÁP10,28 mrd Ft0,3%
Összesen3.179,09 mrd Ft100,0%

A számokból igencsak szembetűnő, hogy 2026-ban mennyire koncentrált volt eddig a lakossági állampapírpiac.

A FixMÁP és a MÁP Plusz együttesen a teljes bruttó értékesítési volument 84,7%-át adták.

Ha melléjük vesszük a Kincstári Takarékjegyet is, az arány már 96,4%.

A FixMÁP külön ligában játszik

2026 legnépszerűbb papírja egyértelműen a FixMÁP. A súlya a következő néhány hétben még változhat, de az kizárt, hogy valamely más papír le tudná taszítani a képzeletbeli trónról.

Ahogy a táblázatban láttad, az első 38 hét alatt összesen 1.938,21 milliárd forint értékben értékesítettek különböző sorozatú FixMÁP-ot.

Ez heti átlagban kb. 51 milliárd forintot jelent.

A cikkben nemsokára kitérek arra, hogy voltak nagyon kiugró hetek. Azonban a FixMÁP nem csak ezekben az extra hetekben teljesített nagyon jól, a legtöbb átlagosnak mondható hétben is ez a papír volt a legnépszerűbb a vásárlók körében.

A második helyen álló MÁP Pluszból szeptember 20-ig 752,95 milliárd forint értékben vásároltak, ami 23,7%-os részesedést jelent. Ez jócskán elmarad a FixMÁP súlyától.

Három hét adta a teljes 38 hetes értékesítési volumen közel negyedét

A heti adatok vizsgálata során az egyik legérdekesebb felismerés számomra egyértelműen az volt, hogy az értékesítés nagyon ingadozó volt. Voltak nagyon erős hetek, és voltak olyanok is, amelyek jelentősen elmaradtak az átlagtól.

A három legerősebb hét eredményei a következőképp néztek ki:

HétTeljes bruttó értékesítésEbből FixMÁPEbből MÁP Plusz
21. hét369,41 mrd Ft279,94 mrd Ft75,23 mrd Ft
9. hét215,39 mrd Ft136,09 mrd Ft57,45 mrd Ft
29. hét136,20 mrd Ft100,26 mrd Ft26,54 mrd Ft

Ebben a három hétben összesen bruttó 721 milliárd forint értékben értékesítettek állampapírt, ami az első 38 hét volumenének 22,7%-a (miközben a 3 hét a 38 hétnek mindössze 7,9%-a).

Mitől ugrott meg ennyire az értékesítés ezekben a hetekben?

Akkoriban még nem követtem annyira közelről az állampapírokkal kapcsolatos híreket és fejleményeket, ezért utána kellett olvasnom, hogy mi történt a 3 hét környékén – logikusan előtte vagy közben – ami kiválthatta ezeket a rohamokat.

A 21. hét május 18. és május 24. közé esett. Visszaolvasva a híreket, hamar egyértelművé vált, hogy mi válthatta ki a 21-ik heti rohamot: az ÁKK május 18-án jelentette be, hogy május 22-től új fix kamatozású sorozatokat indít, amelyeknél a kamatokat 0,5%-kal csökkenti.

Logikus, hogy ez az esemény, valamint ezzel együtt az a várakozás, hogy a papírok kamatlábai már rövid távon is még tovább csökkenhetnek, erős vásárlási hullámot indítottak be: a befektetők, akiknek volt szabadon lévő pénzösszegük, még a korábbi, magasabb kamatláb mellett akartak befektetni.

A 29. heti vásárlási rohamot hasonló események előzték meg: az ÁKK a 28. héten jelentette be az újabb kamatcsökkentéseket. Mind a már korábban is legnépszerűbb FixMÁP, mind a második legkeresettebb MÁP Plusz kamatlábát további 0,5%-kal csökkentette.

Ebből a két példából egyértelműen látszik, hogy a lakossági állampapírok iránti kereslet rövid távon rendkívül érzékeny a közelgő kamatváltozásokra.

Mi történt a PMÁP-pal 2026-ban?

2026 első 38 hetében mindössze 10,28 milliárd forint értékben vásároltak a lakossági befektetők PMÁP sorozatokból.

Ez a teljes értékesítési volumen mindössze 0,3%-a.

100 Ft értékesítésből 61 Ft volt FixMÁP, s mindössze 30 fillér PMÁP.

Ez nem összekeverendő azzal, hogy mennyi pénz van a különböző papírokban. Korábban a PMÁP sokkal népszerűbb papír volt. Volt olyan időszak, amikor a legkeresettebb állampapír volt.

Emiatt még most is jelentős összegek lehetnek korábbi kibocsátású PMÁP sorozatokban. Egy másik alkalommal ezt is meg fogom vizsgálni, amennyiben vannak kapcsolódó publikus adatok.

A közelmúltbéli népszerűtlenségének az oka egyszerű: az elérhető hozamok nem voltak olyan csábítóak, mint a FixMÁP és a MÁP Plusz sorozatok esetében (még csökkentett kamatlábbal sem).

A BMÁP részesedése az idei összes eddigi értékesítésből bár nagyobb volt, mint a PMÁP-é, az is mindössze 2,8%-ot tett ki belőle. 

A Kincstári Takarékjegy stabil szereplő

A Kincstári Takarékjegyről kevesebbet hallani a hírekben, mondhatni nem annyira mainstream, mint a piac két főszereplője, de azért ebből is fogyott 371,15 milliárd forint értékben az első 38 hétben.

Ez a teljes értékesítés 11,7%-a, amivel eddig a dobogó harmadik helyén áll. Mivel nagyon nagy az előnye a BMÁP-pal szemben, valószínűtlen, hogy lecsúszna a dobogó alsó fokáról.

Heti átlagban 9,8 milliárd forint értékben vásároltak belőle, ami nem elhanyagolható.

Érdekesség, hogy a KTJ iránti kereslet tűnik a legstabilabbnak, amire a nyár végi általános lassulás sem volt akkora hatással, mint más papírokra.

Valószínűleg a KTJ-nek van egy olyan különleges vásárlói köre, amely kevésbé érzékeny a dematerializált állampapír-sorozatok változásaira. Ez persze csak egy hipotézis. Jobban bele kell ásnom magam a témába ahhoz, hogy biztosabbat tudjak írni.

Nyár végére jelentősen visszaesett az értékesítés

Az elemzés során megvizsgáltam azt is, hogy hogyan alakult az értékesítés, ha a 38 hetet három egyenlő időszakra bontom:

IdőszakBruttó értékesítésHeti átlag
1-13. hét1.229,89 mrd Ft94,61 mrd Ft
14-26. hét1.271,26 mrd Ft97,79 mrd Ft
27-38. hét677,94 mrd Ft56,50 mrd Ft

Az utolsó harmadban erős visszaesés látszik. Ennek a periódusnak a heti átlaga több mint 40%-kal alacsonyabb az első kettőénél.

Ezekkel az adatokkal óvatosan kell bánni. Ez igazából minden adatra, statisztikára igaz. Fontos a kontextus ismerete. Korábban írtam, hogy voltak extrém erős hetek (értékesítési szempontból), amiket minden bizonnyal a bejelentett kamatláb-vágások idéztek elő. 

Ezek a hetek az első két periódusban voltak, és jelentősen hozzájárultak az össz értékesítési volumenhez, valamint a heti átlaghoz.

Ettől függetlenül tény, hogy mint úgy általában a gazdaságban, az állampapírok iránti keresletben is van egyfajta szezonalitás, és a nyár, különösen a nyár második fele “off szezon”-nak számít, amikor normális, hogy visszaesik a kereslet. Az emberek szabadságon vannak, nyaralni mennek, logikus, hogy nem állampapír vásárlással foglalkoznak és nem erre költik a pénzüket.

A bruttó értékesítés nem egyenlő a lakossági állomány növekedésével

Röviden ezt már említettem, de nézzük meg kicsit mélyebben, hogy miről van szó.

Az ÁKK heti szinten az értékesítési volument publikálja. Azt nem részletezik ezek a közlemények, hogy azonos időszakban mennyi állampapír vétel (az állam szempontjából, befektetői szempontból eladás) történt, és hogy milyen összefüggés lehet az eladott/lejáró állampapírok volumene, valamint az értékesített volumen között.

Az ÁKK a 33. heti közleményében úgy becsülte, hogy addig az év során a lakosság állampapír-állománya nagyjából 1.100 milliárd forinttal nőtt.

Az előzetes becslésük alapján az egész év során 1.000 milliárd forintos állománybővülésre számítottak. Ezt már a 33. hét környékén sikerült túlteljesíteni.

A lényeg, hogy a hetente publikált bruttó értékesítési volumen és ez az elemző cikk az egyes állampapír típusok keresletét és annak változását mutatja be, arról nincs heti adat, hogy összességében hogyan változik a lakossági állampapír állomány.

Milyen kép rajzolódik ki az első 38 hétből?

A cikk végéhez érve kiemelnék néhány fontosabb megálllapítást, amire az adatok elemzése során jutottam:

  1. A FixMÁP egyértelműen 2026 legnépszerűbb lakossági állampapírja.
  2. A MÁP Plusz sokkal lemaradva mögötte, de stabil második helyet foglal el a papírok között.
  3. A lakosság érzékenyen reagál a kamatláb csökkentésekre.
  4. A PMÁP iránti kereslet minimalizálódott, így ez a papír 2026-ban elvesztette korábbi vezető szerepét.
  5. Egyértelmű, hogy a nyár az állampapírok piacán (is) off szezon, amikor a kereslet általánosságban visszaesik.

Mostantól kezdve heti rendszerességgel figyelni fogok az értékesítési volumenek alakulását, és egy sorozatot indítok ebben a témában.

Kíváncsian várom, hogy hogyan fog alakulni a piac a következő hetekben, hónapokban. 

Ha téged is érdekel ez a téma, és szeretnél naprakész lenni, kövesd be a Pénzmatekot Facebookon, és állítsd be az oldal preferált forrásként a Google-ben a lenti gombra kattintva!

OLVASS TOVÁBB

Ha ezt már érted, ezek jöhetnek következőnek

Szólj hozzá!