A fogyasztói árindex azt mutatja meg, hogy hogyan változik időben a háztartások által leggyakrabban megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árszínvonala.
A fogyasztói árindex az inflációval szorosan összefüggő fogalom. A fogyasztói árindex tulajdonképpen megmutatja, hogy adott időtávon volt-e infláció.
Ha az index emelkedik, akkor az azt jelenti, hogy általánosságban drágulnak a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások. Úgy is mondhatjuk, hogy infláció van, valamint azt is, hogy pénzromlás történik.
A CPI a Consumer Price Index angol szavak rövidítése és a fogyasztói árindex angol megfelelője.
A KSH egyébként “fogyasztóiár-index”-nek írja a mutatószámot, de a köznyelvben inkább az egyszerűbb “fogyasztói árindex” írásmód terjedt el, így én is ezt fogom használni.
Mit mér a fogyasztói árindex?
A fogyasztói árindex a lakosság által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árváltozását méri.
Olyanokét, mint például
- élelmiszerek
- ruhák
- üzemanyag
- háztartási energia
- műszaki cikk
- közlekedési és egyéb szolgáltatások
A gyakorlatban a KSH egy úgynevezett fogyasztói kosarat képez a vizsgált termékekből és szolgáltatásokból. A következő linken keresztül eléred azt az excel fájlt, ami tartalmazza az összes, mintegy 1.000 termék és szolgáltatás nevét, amelyeknek az árát a KSH vizsgálja: https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/modszertan/far_repnev_2026.xlsx
A mintegy 1.000 reprezentáns (így hívja ezeket a termékeket és szolgáltatásokat a KSH) 139 fogyasztási csoportba vannak besorolva.
A fogyasztói kosár tartalma nem statikus, a KSH évente felülvizsgálja a reprezentánsok körét és szükség esetén módosít, hogy az index lekövesse a fogyasztói szokások esetleges változását.
Fontos továbbá, hogy nem kerül minden lehetséges háztartási kiadás a kosárba. Például az ingatlanvásárlás, így az ingatlanok árának változása, nem része a magyar fogyasztói árindexnek.
Hogyan zajlik a gyakorlatban a mérés?
A KSH minden hónapban figyeli a kosárban lévő termékek és szolgáltatások árait.
Az árgyűjtés többféleképpen történhet, például:
- személyesen üzletekben, piacokon és szolgáltatóhelyeken
- interneten
- automatizáltan interneten
A KSH azt állítja, hogy havonta mintegy 80.000 árat gyűjtenek össze különböző módszerekkel.
A helyszíni manuális ármegfigyeléseket minden hó 1-je és 20-a között végzik.
Természetesen nem egyszerűen az árgyűjtés a cél, hanem az, hogy ezt úgy tegyék, hogy lehetőség szerint az összegyűjtött árak összehasonlíthatóak legyenek a korábbi adatgyűjtések eredményeivel.
Minden terméknek ugyanakkora a súlya a fogyasztói árindexben?
Fontos, hogy nem, nem minden termék – vagy reprezentáns – ugyanakkora súllyal számít bele az indexbe.
Például a háztartások által jellemzően rendszeresen vásárolt kenyér árának változása nagyobb súllyal bír az indexben, mint valamilyen ritkábban vásárolt tartós fogyasztási cikk árváltozása.
Nem csak a reprezentánsok körét, hanem a súlyokat is évente felülvizsgálja a KSH.
Hogyan számolják ki a gyakorlatban a fogyasztói árindexet?
A számítás lényegében három lépésből áll:
- Begyűjtik az adatokat, azaz megmérik valamilyen módszerrel a reprezentánsok aktuális árát
- Kiszámolják a fogyasztási csoportok árindexét
- A csoportokat súlyuk alapján összesítik
A KSH Laspeyres-típusú árindexet használ.
Nézzünk meg egy egyszerűsített példát:
| Kategória | Súly | Árváltozás |
| Élelmiszer | 50% | +10% |
| Szolgáltatások | 30% | +5% |
| Egyéb termékek | 20% | 0% |
A súlyozott árszínvonal változást a következőképpen kell kiszámolni:
50% × 10% + 30% × 5% + 20% × 0% = 6,5%
Tehát 6,5%-kal nőtt a fogyasztói kosár árszínvonala a bázis időszakhoz képest, azaz 6,5%-os infláció volt.
Mit jelent például az, hogy 104-es a fogyasztói árindex?
Gyakran így adják meg az árindexet. Ez a következőt jelenti:
Ebben az esetben a bázisidőszak értéke mindi 100.
Ha 104 a fogyasztói árindex, az azt jelenti, hogy a bázisidőszakhoz képest 4%-kal magasabb az árszínvonal.
Ha például 97 az árindex, akkor az árszínvonal 3%-kal alacsonyabb, mint a bázisidőszakkor. Ebben az esetben nem infláció, hanem defláció van, amennyiben az árszínvonal csökkenés trenddé válik.
Mihez képest mérik a fogyasztói árindexet?
Ahogy már említettem, a KSH minden hónapban méri a reprezentánsok árát.
Ezt követően a kapott értéket összehasonlítja
- az előző havi értékkel
- előző év végi értékkel (decemberrel)
- előző év azonos időszakával (például 2026 július vs 2025 július)
Ha olyat olvasol, hogy “augusztusban 3% volt az infláció”, az minden bizonnyal azt jelenti, hogy előző év augusztusához képest ennyivel nőtt az árszínvonal. Tehát alapértelmezetten év-év alapú összehasonlítás van, s amikor mással hasonlítják össze az aktuális értéket, akkor azt hozzáteszik. Például: “augusztusban 0,8%-kal volt magasabb az általános árszínvonal, mint júliusban”.
Nagyjából ennyi érdemes tudni a fogyasztói árindexről, valamint arról, hogy hogyan számolják.
További hasonló gazdasági cikkeket érsz el a linkre kattintva.
Ha bármi kérdésed vagy észrevételed van a cikkel vagy bármi mással kapcsolatban, írd meg kommentben.
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon