Az infláció okai sokfélék lehetnek: az árak tartós emelkedését okozhatja a túl erős kereslet, a vállalkozások megemelkedett költségei, gyengülő devizaárfolyam, dráguló import, vagy szimplán az, hogy a gazdasági szereplők, vagy éppen a társadalom további áremelkedésre számít.
A gyakorlatban az infláció mögött gyakran nem egyetlen ok áll, hanem több tényező egyszerre jelentkezik, amik sokszor erősítik is egymást.
Tehát ritka, ha nem példa nélküli az, hogy szimplán annyit lehet mondani, hogy “az inflációt ez az egy dolog okozza”. A helyzet ennél szinte mindig bonyolultabb.
Ha az infláció lehetséges okai előtt szeretnéd jobban megérteni az infláció fogalmát, olvasd el az Infláció jelentése: mi az infláció és hogyan működik? című cikkünket.
Keresleti infláció: amikor “túl nagy” a kereslet
Keresleti infláció akkor alakul ki, amikor a gazdaságban valamilyen okból kifolyólag általánossá válik, hogy a termékek és szolgáltatások iránti kereslet gyorsabban nő, mint amennyivel a vállalatok növelni tudják a kínálatot.
Ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennmarad, akkor a keresleti oldal szereplőinek lehetősége nyílik árat emelni anélkül, hogy az számukra kedvezőtlen következménnyel járna.
Nézzünk egy példát.
Valószínűleg emlékszel még 2020 elejére, amikor megérkezett a COVID-19 Magyarországra. Az emberek megrohamozták a boltokat és többek között tartós élelmiszereket (liszt, rizs, cukor stb.), valamint higiéniai termékeket (pl. WC papír) vásároltak be nagy mennyiségben, hogy otthon beraktározzanak.
Nagyon hirtelen nagyon jelentősen megnőtt a kereslet ezen termékek iránt, amit a kínálati oldal nem tudott lekezelni, hiszen nem volt felkészülve egy ilyen hisztérikus rohamra.
Bármiféle állami beavatkozás nélkül egy ilyen helyzetben a logikus következmény az, hogy a keresleti oldal jelentősen megemeli ezen termékek árait: hiszen a készleteit a megemelt áron is biztosan tudja értékesíteni, sokkal nagyobb árréssel, mint normál helyzetben.
Ha egy ilyen helyzet tartósan fennáll és nem csak néhány terméket érint, hanem sok terméknél és szolgáltatásnál történik egyszerre, az inflációhoz, tehát az általános árszínvonal emelkedéséhez vezethet.
Költségoldali infláció: amikor drágábbá válik a termelés
Az inflációnak egy másik gyakori oka, ami könnyen megérthető.
Költségoldali inflációról akkor beszélünk, amikor a fogyasztásra kínált termékek és szolgáltatások azért válnak drágábbá, mert az azokat előállító vagy kínáló vállalatok költségei növekednek meg.
A költségeik megnövekedése okán növelniük kell az áraikat azért, hogy szinten tudják tartani a haszonkulcsot.
Ilyen költség lehet például:
- energia
- alapanyag
- szállítás
- bér
- bérleti díj
- finanszírozás
Nézzünk erre is egy példát.
Ezúttal képzeld el, hogy van egy pékséged, aminek a havi fix költsége 5 millió forint. Ennek jelentős részét a bérleti díj, az energiaköltségek, valamint a bérköltségek teszik ki.
Fél éven belül megtörténik, hogy a főbérlő megemeli a bérleti díjat, az energiaárak elszállnak egy közel-keleti háború miatt, valamint a béreket is kell emelned, hogy a cégnél tarts a jó munkaerőt.
Mindezek együttes következménye, hogy a havi fix költségeid 5 millióról 7 millióra nőnek.
Egy ilyen költségnövekedést valószínűleg nem tud kitermelni a cég áremelés nélkül – vagy ha ki is tud, valószínűleg nem akarod. Ezért tehát árat emelsz.
Ha sok céget érint hasonlóan ezek közül mondjuk csak kettő: az energiaárak növekedése, valamint a bérköltségek növekedése, akkor máris adott minden ahhoz, hogy költségoldali infláció alakuljon ki a gazdaságban.
Importált infláció: amikor külföldről érkezik a drágulás
Nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar gazdaság is, az infláció részben külföldről is érkezhet.
Különösen kitettetek azok az országok az importált infláció kockázatának, amelyek gazdasága erősen importfüggő.
Ha például egy ország gazdasága szempontjából fontos iparág az akkumulátorgyártás, és a gyártáshoz szükséges alapanyagok jelentős részét importálja, akkor ezen alapanyagok megnövekedett ára importált inflációhoz vezethet.
Annak pedig, hogy miért nő az importált alapanyagok ára, ugyanazok az okai lehetnek a forrásországban, mint amiket ebben a cikkben bemutatok.
A forint árfolyama is befolyásolhatja az inflációt
A devizaárfolyam változása is inflációt okozhat. Ez a folyamat szorosan kapcsolódik az importált inflációhoz.
Tegyük fel, hogy egy eurózónából behozott termék ára 100 euró.
A termék ára euróban nem változik, azonban az euró/forint árfolyam igen. Korábban 1 euró 380 forint volt, azonban a forint gyengülésének eredményeként most már 1 euró 420 forint.
Ez azt jelenti, hogy a termék ára bár euróban kifejezve nem változott, az importőrnek mégis a korábbi 38 ezer forintnyi euró helyett 42 ezer forintnyi eurót kell érte fizetnie – ami elkerülhetetlenül ahhoz vezet, hogy a végső fogyasztói ár is növekedni fog.
Az inflációs várakozás önmagát is erősítheti
Az infláció okai közül talán ez a legérdekesebb: az is inflációhoz vezethet, ha általános az a várakozás, hogy a közeljövőben tartós lesz az árszínvonal-emelkedés, azaz infláció lesz.
Hogyan vezet inflációhoz az ilyesfajta várakozás?
Mert ebben az esetben, az áremelkedésekre készülve, a munkavállallók béremelést igyekeznek kiharcolni, hogy a bérük ne értéktelenedjen el.
Ha a munkáltatók emelik a béreket, akkor nőnek a költségeik.
A növekvő költségek fedezésére árat emelnek.
Költségoldali infláció alakul ki.
Ez tulajdonképpen egy önbeteljesítő jóslat.
A pénzmennyiség növekedése is okozhat inflációt?
Igen, ez is előfordulhat.
Nem kell messzire menni példáért. Nézzünk egy olyan hazai példát, amikor a pénzmennyiség növekedését állami intézkedés váltotta ki.
Igazából az utóbbi években sok “jó” példát találni erre:
- Családosok lakásvásárlási támogatása (CSOK, Babaváró stb.)
- Első lakásvásárlók támogatása (Otthon Start kedvezményes lakáshitel)
- Szja-mentesség bizonyos célcsoportoknak
Az első két példa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 10+ évben idehaza nőttek egyik legnagyobb ütemben az ingatlanárak európai viszonylatban. Először jött a CSOK 2015-ben, majd Falusi CSOK és Babaváró, végül pedig az Otthon Start.
A probléma, hogy mindezek az intézkedések a keresleti oldalt ösztönözték: a lakásvásárlás iránt érdeklődők jutottak könnyebben több pénzhez.
Mindeközben a kínálati oldal proaktív tudatos élénkítése elmaradt.
Hova vezetett ez? A kínálati oldal szereplői elkezdték drasztikusan növelni az áraikat, mivel tudták, hogy a keresleti oldal könnyen és olcsón jutott sok pénzhez.
Tipikus esete annak, amikor a keresleti oldal valamilyen okból kifolyólag drasztikusan megerősödik, amit nem követ le a kínálati oldal, ami az árak növekedéséhez vezet.
Infláció okai röviden
Ahogy olvashattad, az inflációnak számos oka lehet. Nézzük röviden, hogy mik ezek:
- Keresleti infláció: túl gyorsan nő a kereslet a kínálathoz képest
- Költségoldali infláció: emelkednek a vállalkozások költségei
- Importált infláció: az importált termékek árai növekednek külföldön
- Árfolyamhatás: a hazai deviza gyengül, ami megdrágítja az importot
- Inflációs várakozások: a jövőbeni tartós drágulásra való számítás öngerjesztő folyamat lehet és maga inflációhoz vezethet
A legfőbb tanulság pedig talán az, hogy az inflációnak jellemzően több oka van, nem csak egy.
Annak megértéséhez, hogy egy adott időszakban miért magas az infláció, alaposan meg kell vizsgálni, hogy mely tényezők vezethettek ehhez a helyzethez.
Jó hír, hogy az MNB-nek ez normál esetben feladata, csakúgy mint az, hogy szükség esetén beavatkozzon a rendelkezésre álló eszközeivel.
“Infláció okai: mitől emelkednek tartósan az árak?” bejegyzéshez 1 hozzászólás