Az infláció fajtái többféleképpen csoportosíthatók.
Az egyik legismertebb felosztási logika – amit én is alkalmazni fogok ebben a cikkben – az általános árszínvonal emelkedésének sebessége alapján különbözteti meg a különböző fajtájú inflációkat.
E szerint a felosztás szerint van
- kúszó infláció
- vágtató infláció
- hiperinfláció
Nincs mindenki által elfogadott százalékos érték arra vonatkozóan, hogy mi még kúszó infláció és mikortól beszélünk vágtató inflációról.
A hiperinfláció ilyen szempontból kakukktojás, mivel létezik egy olyan közismert definíció, amit a többség elfogad.
Ha az infláció fajtái előtt szeretnék jobban megérteni az infláció fogalmát, akkor olvasd el az Infláció jelentése: mi az inflációs és hogyan működik?
Mikor beszélünk kúszó inflációról?
Bár a konkrét százalékos értékek tekintetében nincs konszenzus, abban mindenki egyetért, hogy kúszó inflációról akkor beszélünk, amikor tartósan alacsony egyszámjegyű éves infláció van.
Tehát ha például valamilyen terméknek az ára egyik évben 10.000 Ft, majd a következő évben 10.300 Ft, a rá következőben pedig 10.609 Ft, akkor az éves infláció tartósan 3%, ami kellően alacsony ahhoz, hogy kúszó inflációról beszélhessünk.
A cikk írásakor (2026 szeptember) egyébként kúszó infláció van Magyarországon, mivel bőven 5% alatt van az utóbbi időszakban az éves infláció.
Mind a példában, mind a valóságban Magyarországon csökken a pénz vásárlóereje, de a csökkenés üteme viszonylag lassú és kiszámítható.
Mind a jegybank, mind a gazdaság és a társadalom szempontjából ez az ideális környezet, amikor a pénzromlás kiszámítható, tervezhető és kellően lassú ütemű ahhoz, hogy ne csak nominálisan, hanem reálértéken is nőni tudjon a gazdaság.
A gazdasági növekedés természetesen egy nagyon összetett folyamat eredménye, aminek csak egy építőeleme az inflációs környezet.
Mi a vágtató infláció?
Nincs pontos, mindenki által elfogadott definíciója a vágtató inflációnak sem.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbben akkor beszélnek vágtató inflációról, amikor az éves infláció mértéke tartósan kétszámjegyű.
Ha például egyik ében egy termék 100.000 Ft-ba kerül, majd a következő évben már 125.000 Ft, akkor 25%-os éves infláció van, amit már nehéz lenne kúszónak értékelni, ez már minden bizonnyal vágtató inflációnak minősül.
A közelmúltban egyébként volt olyan magas az éves infláció Magyarországon, hogy már vágtató inflációnak lehetett nevezni, méghozzá 2022-2023-ban (az akkori kormány által kommunikált “háborús infláció” néven terjedt el).
Ha tartósan fennmarad az ilyen magas infláció, az oda vezethet, hogy az emberek már számítanak a további jelentős árszínvonal emelkedésre és ez a számítás beleépül a gazdasági döntéseikbe.
Ez egy öngerjesztő folyamattá tud válni, ami maga is fokozni tudja az infláció mértékét.
Ha érdekel, hogy milyen egyéb okai lehetnek még az inflációnak, kattints a linkre.
Mi a hiperinfláció?
Ahogy említettem, a hiperinfláció a három fajta közül kakukktojás, mivel van egy olyan definíció, amit a többség elfogad.
Ez Phil Cagan közgazdásztól származik, aki szerint akkor beszélhetünk hiperinflációról, amikor az infláció egy hónap alatt meghaladja az 50%-ot.
Jól olvastad, hónap, és nem év.
Tehát, ha egy termék ára:
- januárban 100.000 Ft
- februárban 150.000 Ft
- márciusban 225.000 Ft
Akkor havi 50%-os infláció van, azaz hiperinflációval állunk szemben.
Ez egy nagyon súlyos gazdasági helyzet. Ilyen ütemű pénzromlásnál a pénz már nem tölti be egyik alapvető szerepét, az értékőrzést.
Ilyen szituációban természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a nemzeti valutától, ami olaj a tűzre, és olyan folyamatokat indít be, ami tovább képes fokozni a kialakult helyzetet.
Magyarországon is volt már hiperinfláció, ráadásul rekord mértékű
A forint előtt a magyar nemzeti valuta a pengő volt.
A második világháború után, 1945-1946-ban az akkori hazai valuta, a pengő rendkívül gyorsan és mértékben elértéktelenedett.
A “rendkívül” talán nem is írja le elég jól, hogy mi történt.
A hiperinfláció csúcsán, 1946 júliusában, egyetlen hónap alatt 4,19 × 10¹⁶ % volt az infláció mértéke Magyarországon.
Ez kiírva:
41.900.000.000.000.000% havi infláció.
Ez 207%-os átlagos napi inflációt jelent.
Az árak nagyjából 15 óránként megduplázódtak.
Nem csoda, hogy nem volt más megoldás, mint a korábbi nemzeti valuta lecserélése egy újra, az azóta is használt forintra.
A defláció és a dezinfláció is az infláció egyik fajtája?
Akár lehetnének is, de inkább nem.
A defláció az infláció ellentéte: általános árszínvonal csökkenést jelent. Ha nagyon az infláció egyik fajtájának akarjuk tekinteni, akkor mondhatjuk azt, hogy a defláció valójában negatív infláció – azonban ez elég furcsán hangzik.
A dezinfláció pedig azt a helyzetet írja le, amikor tartósan infláció van, de az infláció mértéke csökken.
Ha tehát egyik évben 15%, következőben 10%, azután pedig 5% az infláció mértéke, akkor infláció és egyben dezinfláció van.
Ez elég jól leírja a mai magyar helyzetet (a cikk írásakor, 2026 szeptemberben), hiszen infláció van, de az utóbbi években csökkent ennek mértéke.
Most, hogy a cikk végére értünk, ismétlésként, ezek az infláció fajtái, amik az infláció mértéke alapján csoportosítanak:
- kúszó infláció
- vágtató infláció
- hiperinfláció
Ha bármi kérdésed vagy észrevételed van, írd meg kommentben, és hamarosan válaszolok.
Állítsd be a Pénzmatekot preferált forrásként a Google-ben, hogy mindig könnyen megtaláld híreinket, új pénzügyi útmutatóinkat, elemzéseinket és kalkulátorainkat.
A beállítást később bármikor módosíthatod a Google-ben.
Új cikkek, pénzügyi aktualitások és hasznos tartalmak egy helyen. Kövesd a Pénzmatek hivatalos Facebook-oldalát, hogy ne maradj le az új anyagokról.
Pénzmatek követése Facebookon